Olvasom a rengeteg szex-témájú blogot s azon töprengek, ha az én koromban valaki e tárgyban egyáltalán megszólalhat, vajon nem ízléstelen, ha emlékeihez nyúl (hát mi egyébhez nyúljon?), és tanulságos tapasztalatairól ír.
A szexben az lehet borzasztó, érzékenyebb és hiúbb férfiember számára, hogy teljesen ki van szolgáltatva az idegrendszerének. Ha a kínálkozó (vagy lehetséges) partner nem volt nagyon fontos, nem foglalkoztatta már jó ideje a fantáziámat, nem voltak heves érzelmeim iránta, a hiúságom sem versenyzett az ágyban – ha tehát nem érdekelt, hogy esetleg elbukom, nem zavart, ha nem lesz velem boldog – akkor biztos, hogy príma szeretője lettem. (Persze, ez az egész múlt időben értendő.) Szörnyű igazságtalanság: minél kevésbé szerettem, annál jobban mozogtam.
Ha azonban szerelmes voltam, vagy csak hosszan álmodoztam Róla, ha nem is reméltem, hogy a közelébe kerülhetek – akkor a váratlan bőrközelségben, hosszú csókban, simogatásban, netán már a meghitt, szoros kétszemélyes tangóban biztos hamarabb elszálltam, mintsem szerető lettem volna. A szexuális lámpalázat csak némi cinizmus vagy legalább közöny csillapítja, de a magamfajta, hajdani, empátiás és emotív férfi nehezen és ritkán gerjesztett magában érdektelen, fölényes szenvtelenséget.
Ifjúkoromban többek között az ilyen alkatú fiúk, férfiak jártak prostituáltakhoz, mert ott, úgy érezték, nincsen másnap, nem föltétlenül kell sikeresnek, jó szeretőnek lenni, a partner nemigen kíváncsi a teljesítményükre, nincs különösebb bukás, csőd, kudarc – ezért aztán ott, a bordélyházban belőlük lettek a boldog kurvák boldog szeretői.
Az idősebb barátok, a megértő szülők, nagybácsik olykor tanácsokat is adtak. -Édes fiam, van szerelem első látásra, de ritkán van jó teljesítmény elsőre. Szerelemben kis idő kell a szexnek, viszony, néhány nap, és főleg: néhány éjszaka… Picit meg kell szokni a másikat, s akkor összehangolódtok, és hetedik éjszaka neked sem lábad könnybe a szemed a hálás meghatottságtól, hogy a tiéd lehet.
Nem igazán tudom, hogyan vannak mindezzel a mai tízen- és húszon-évesek, de sejtem, hogy ma is akad közöttük -meghatódós… Sok múlik a lányon, ne nevesse ki, segítse át az első bukáson a fiút, ne lökje el magától, ne pletykálja el a srác szégyenét – lehet még belőle elsőrendű bajnok. Mint ahogy lehet öngyilkos is, ha nem lábal ki idejében a kudarcból. A mai lányok között sok az éles nyelvű, szókimondó, szexben az első pillanatban is igényes, aki -kirúgja az elsőre ügyetlenkedőt. Lassan mindkét félnek fölkészültnek kell lennie.
Tessék észrevenni, ez a jegyzet tulajdonképpen feminista: a -gyöngébb nem érdeke, hogy minél több férfiúból legyen jó szerető. Nem igaz?
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:13 :: Bodor Pál (Diurnus)
