Asszony-pelikán csöndje,
Derengő éjféli ima az,
Mi megtart a fényharmat
színű reggelen minket.
Közös mosolyunk csillanó,
Szó, mint a harmat él,
A fegyvert hárító áldásos
Gyöngéd nyugalomban.
Titkainkból is kifosztottak
Maradtunk és lettünk
Egymás lelkét is megtartó
Szellemünk templomai.
Útjaink végállomása lehet
Szerelmünk, mi fuvallat
A keresések várótermein
Átsuhanó árnyak közt.
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:42 :: dr Kocsi Katalin