-…s ha még hiszel a lélek tisztaságában,
igen, akkor önnön lelki tisztaságod
patyolat fehér, soha ne sározd be hát,
gonosz kísértés ne fesse feketére
színes álmaid mosolyát…?
(bölcs mondás, saját gondolat, hogy a tárgytól eltérjek kissé)
~~~
– Az idő kérdése állandó, mindenható?
Múlik, vagy csupán egyhelyben áll?
Létező görbülete hajlik-e a térbe,
s a végeláthatatlan messzeségbe
belevész-e a fényes reménysugár?
– Fekete lyukakba belecsorog-e,
vagy kikerüli, s elnyelve karaván utat,
magába szippantva, mindent felfalva
tovább halad? Érintve képzőt és képzettet
apró atom darabkákat kettéhasítva éreztet?
– A tér, lét-nem lét közé szorulva
vajúdik anyagot és szellemet?
Vajh, a teremtett erő rá milyen hatással lehet?
Fáj-e a szülőcsatorna szorítása?
Van e fény odaát? Vár-e ott a távolban
ígéretes délibáb? S midőn leáldozik a nap,
s a sötét elrabolja a fényeket, jönnek-e mond,
jönnek-e felmentő seregek?
Megmentik-e lelkünk üdvét,
vagy hitünk örökre odavész?
Nyílik-e még nekünk virág,
vagy egyszerően véget ér a halállal a világ,
ezt, mond, felfogja-e a józanész?…
Sok kérdés merül fel, még sincs rájuk felelet.
Csak az idő halad, megsokszorozva
a nem létező tereket.
Lehet, csupán képzeletünk játszik velünk,
s nincs is semmi, álmodjuk az életet,
vagy pedig, fűszerepet kaptunk,
s játszunk mindenek felett.
~~~
Teremtőnk, egy egyszemélyes moziban ül,
a fantasztikus filmeket szereti,
a vetítés folyamatos, korhatár nélkül
a bejáratnál pedig tábla hirdeti…
TELTHÁZ!
MINDEN JEGY ELKELT!
A MOZIT KIBÉRELTE AZ ISTENSÉG.
~~~
– kólát, pattogatott kukoricát, perecet tessék!!!!
