Közismert fordításban "Táncoló t?zliliomok" címen ismeretes…
Magányosan, mint egy felh?, vándoroltam
hegyormokon és zöld völgyeken át
míg egyszer hirtelen tömegbe botlottam
el?ttem állt milliónyi virág
arany nárciszok a fák alatt, a tónál
figyeltem táncukat, így teltek az órák
Amikor feljöttek a csillagok
s az ég sárga fényárba borult
tovább táncoltak a nárciszsorok
aranyba öltözött a Tejút
tízezret láttam egy pillantásban
s gyönyörködtem a végtelen táncban
A hullámzás nem ért véget
és pattogtak a virágszikrák
azt hittem, a láng eléget
a költ? boldog, ha ilyet lát…
s én csak egyre néztem a virágok vad táncát
csodálkozva, mily gazdag és pazar kavalkád
Gyakran, mikor csak egymagam vagyok
és elmém messze, távoli tájakon jár
megtalálnak régi gondolatok
s egy elfeledett, csodálatos látomás
akkor szívem is a nárciszokkal táncol
boldogan, kitörve e szürke világból