Kicsit olyan érzésem volt, mintha egy nagyon hosszan elbeszélt vicc után nehezemre esne igazán jót nevetni a csattanón. Az írás els? részében feltételeztem, hogy a családtagok részletes bemutatása (életkor, státusz, stb.) szorosan szerepet fog játszani a végkifejletben, bár ha így is lett volna, túl terjeng?snek találtam, sok volt az olyan részlet, amely elkalandoztatta az egészséges olvasói kíváncsiságot. A hosszas készül?dés, az apró részletek (pl.: a reggeli toalett leírása, a gépkocsi történelmi hátterének, m?szaki állapotának ecsetelése, a nénivel való társalgás, a sérült férfi körüli önpárbeszéd és tanácstalanság kibontakoztatása, stb.) banálissá, iskolai fogalmazás jelleg?vé tették az egészet. Ã?Å¡gy t?nt, hogy a Szerz? a novella fogalmának lényegét a hosszúságban igyekszik felfogni, mivel ezt a történetet lényegesen kevesebb terjedelemben is el? lehetett volna adni, ami ráadásul a poén javára is vált volna.
Vidám kis történet, egy megmosolyogtató fogalmazás, bár sok helyen csiszolásra szorul. Az íráskor inkább a végkifejlet lebegjen el?ttünk, az arra történ? fokozatos rávezetés, és ne vesszünk el felesleges részletekben, mert unalmassá válik az egész történet.
A Szerz?t nem szándékozom megbántani ezzel a kritikával, csupán néhány dologra igyekeztem felhívni a figyelmét. Remélem inkább segítettem, mint kiábrándítottam.
Zatykó Zoltán : Kritikus szemekkel – Lengyel Joli: A vér
„Beatus ille, qui procul negociis” (Rég volt)
Nyomtatás Egy évet töltöttem egy Kis-Küküllő menti faluban. Igazából ott tanultam meg az orvosi mesterséget. Teljesen magamra hagyottan kellett mindent megoldanom. A legközelebbi kórház 30 kilométerre, fogorvos tizenöt, a gyógyszertár öt kilométernyire, a mentő nehezen elérhető, a telefon akkumulátorról működő [… Tovább]
A 7torony Kecelen
Nyomtatás Kedves Toronytársak! Tizenhárom évvel ezelőtt – amikor még a kő is lágy volt -, teljes fegyverzetben Kecelen járt a 7torony felolvasó/szerző gárdája, de helyi írói vénával rendelkezők is ismertettek műveket. A felolvasáson ott volt, és forgatott a Kecel Városi [… Tovább]
Morálisból önfelmentéses
Nyomtatás Azt mindjárt előrebocsátanám, hogy nem vagyok a szavak embere. Nem tudok olyan szépen, cikornyásan beszélni, mint mások. Én az elvek és a tettek embere vagyok, és ma rengeteg olyan fontos dolgom volt, amit el kellett, hogy intézzek. Csak [… Tovább]
Édesanyám is volt nékem … (2)
Nyomtatás Olyan feszes tempóban dolgozott Vera, hogy ideje sem volt magával foglalkozni, a munkán kívül másra is gondolni, de álmában ott kísértett az otthona, az otthagyott gyermekei. Egyre gyakrabban álmodott velük, s ilyenkor sírva ébredt és alig tudott a munkájára [… Tovább]
Édesanyám is volt nékem … (1)
Nyomtatás Édesanyám is volt nékem … – kezdte a dalt a tanító néni. Irénke az első padban hangosan felzokogott. A tanító néni elharapta a dal folytatását és megsimogatta a leányka fejét. – No, no… mi a baj, drágám? – nem [… Tovább]
Keletről érkezett 4
Nyomtatás Egyik reggel, ahogy a munkahelye felé igyekezett, új hirdetésre lett figyelmes – kutyakiállítást hirdettek hétvégére. „A lovas pályán Országos Munkakutya kiállítás és bemutató” – írta a plakát öles betűkkel. Jelentős esemény egy ilyen izgalmas kiállítás, bemutató. Lesz ott [… Tovább]
Dokklázadás
Nyomtatás A DOKK néhány múltbéli havária után ma is létezik. Alapvetésük, a magyar verselés modernizálása, abszolút helyénvaló. Teszik ezt olyan kritéiumrendszerrel, ami nem tűri pl a rímek használatát, az időmértéket stb. Ezzel én nem értek egyet, és az alábbi a [… Tovább]
Várt-alak
Nyomtatás Volt egyszer a Toronyban egy “Így írtok ti”-próbálkozás. Az alábbi – korábban már fent lévő, de leveszett -,”vers”, ami megkísérelte Szilágyi Hajnalka szimbolikáját görbe tükörben bemutatni úgy, hogy azért ne bántsa a szerzőt. Sikerült, vagy sem, azt csak az [… Tovább]
Ősz, 17×17 szótagban
Nyomtatás hűvös a hajnal gyöngyöt álmodó fűben sír az árvácska * párás homályban csepp ül a létra fokán aztán lecseppen * az Izabella huncut illata bujkál zöld levelek közt * sűrű felhőkön lopva átkandikál a kék színű ég * apró [… Tovább]
Rendőrapuk árnyékában 1. Mindenki pácban
Nyomtatás Szőcs Ádám egy mappával a hóna alatt lépett ki tanára kapuján. Nem volt soha kedvence a matek. Bár Jakab Emese tanárnő erőfeszítései nyomán ragadt rá egy és más, látványos áttörést nem tudott vele elérni a matek-utálat mocsarából való kitörés [… Tovább]