Laposan szétnézett, hogy látja-e valaki, majd megint a lányra nézett. Teljesen felizgatta ez a fekete szépség, vágyott rá, és vad gondolatok indultak el gonosz fejében. Leteperte és leszaggatta róla a ruhát, majd beleharapott a mellébe és durván magáévá tette ott a metrókocsiban, miközben élvezettel hallgatta a sikoltozást és a könyörgést. Persze csak gondolatban, hiszen egy alattomos ember volt, akit felizgattak az ilyen gondolatok. Miel?tt a következ? megállónál kiszállt, hátulról megérintette a lány ruháját, és közel hajolva mélyet szippantott bele a leomló hajába. Majd egyszer kislány, majd egyszer…
A nénike fürgén vetett le magát az egyetlen szabad helyre, és fonnyadt reklámtáskáját magához szorítva karvalytekintettel fúródott bele a szomszédja újságjába, mintha valami roppant fontos cikket keresne, valami olyat, amit?l az élete függ. Aztán meglátta a lányt. A kíváncsi szemek egyszerre reszketni kezdtek a félelemt?l, fogait csikorgatta. Máglyára a boszorkányt – sziszegte félhangosan, de a lány mintha meghallotta volna, és arrafelé fordította az arcát. A szemeit eltakarták a napszemüveg fekete lencséi, de az el?bbi der? már nem volt ott. A vénasszony meghökkent, és olyan sebesen, ahogy leült, felpattant, majd a távolabbi ajtó elé menekült. Amikor megállt a szerelvény, kisurrant, majd megvárta, hogy becsukódjon az ajtó.
– Égessen meg a pokol tüze! – ordította sikoltva a metrókocsi felé, de a zajban nem hallotta senki. Csak a fekete lány, aki ismét a hang felé fordult.
– Bolond – szólalt meg a lány mellett egy id?sebb bácsi, aki onnan kezdve figyelt, amióta a fekete lány megjelent. Nem jött válsz, ehelyett visszaült a titokzatos mosoly a kedves arcra.
Még vagy három megálló volt a végállomásig, és a bácsika eldöntötte, hogy amint készül?dni kezd a lány, megteszi. Már a múltkor is meg akarta tenni, csak nem tudta hogyan kezdjen neki. Nem félt, inkább szégyenérzet lett rajta úrrá, mint egy kisdiákon, aki nem biztos a feleletében. A metró megállt.
– Megengedi kisasszony? – kérdezte a bácsika a lánytól, és esetlenül felé nyújtotta a karját.
– Nagyon kedves, de innen már könnyen hazatalálok, fejb?l tudom az utat. – hárította el melegen a fekete lány a bácsika ajánlkozását. Majd a kabátja ujjából el?húzta a teleszkópos fehér botját, és könnyedén suhant el a mozgólépcs?k felé. Már jól ismerte az utat, de az emberekben még nem tudott megbízni.
Zatykó Zoltán : A fekete lány
Hasonló írások
„Beatus ille, qui procul negociis” (Rég volt)
Nyomtatás Egy évet töltöttem egy Kis-Küküllő menti faluban. Igazából ott tanultam meg az orvosi mesterséget. Teljesen magamra hagyottan kellett mindent megoldanom. A legközelebbi kórház 30 kilométerre, fogorvos tizenöt, a gyógyszertár öt kilométernyire, a mentő nehezen elérhető, a telefon akkumulátorról működő [… Tovább]
A 7torony Kecelen
Nyomtatás Kedves Toronytársak! Tizenhárom évvel ezelőtt – amikor még a kő is lágy volt -, teljes fegyverzetben Kecelen járt a 7torony felolvasó/szerző gárdája, de helyi írói vénával rendelkezők is ismertettek műveket. A felolvasáson ott volt, és forgatott a Kecel Városi [… Tovább]
Édesanyám is volt nékem … (2)
Nyomtatás Olyan feszes tempóban dolgozott Vera, hogy ideje sem volt magával foglalkozni, a munkán kívül másra is gondolni, de álmában ott kísértett az otthona, az otthagyott gyermekei. Egyre gyakrabban álmodott velük, s ilyenkor sírva ébredt és alig tudott a munkájára [… Tovább]
Édesanyám is volt nékem … (1)
Nyomtatás Édesanyám is volt nékem … – kezdte a dalt a tanító néni. Irénke az első padban hangosan felzokogott. A tanító néni elharapta a dal folytatását és megsimogatta a leányka fejét. – No, no… mi a baj, drágám? – nem [… Tovább]
Keletről érkezett 4
Nyomtatás Egyik reggel, ahogy a munkahelye felé igyekezett, új hirdetésre lett figyelmes – kutyakiállítást hirdettek hétvégére. „A lovas pályán Országos Munkakutya kiállítás és bemutató” – írta a plakát öles betűkkel. Jelentős esemény egy ilyen izgalmas kiállítás, bemutató. Lesz ott [… Tovább]
Ősz, 17×17 szótagban
Nyomtatás hűvös a hajnal gyöngyöt álmodó fűben sír az árvácska * párás homályban csepp ül a létra fokán aztán lecseppen * az Izabella huncut illata bujkál zöld levelek közt * sűrű felhőkön lopva átkandikál a kék színű ég * apró [… Tovább]
Rendőrapuk árnyékában 1. Mindenki pácban
Nyomtatás Szőcs Ádám egy mappával a hóna alatt lépett ki tanára kapuján. Nem volt soha kedvence a matek. Bár Jakab Emese tanárnő erőfeszítései nyomán ragadt rá egy és más, látványos áttörést nem tudott vele elérni a matek-utálat mocsarából való kitörés [… Tovább]
Cyber szerelem
Nyomtatás – Nem, ne ítéljük el a házasságon kívüli kapcsolatokat. Nem tudjuk, hogy miért. – Faber hosszasan nézte teacsészéjét. A forró víz gőzölgött és a teazacskóból színes felhők gomolyogtak. Rodriguez zavarban volt. Maga sem értette, hogy miért siránkozott Faber [… Tovább]
De bello proprio
Nyomtatás Gyermeki lelkemben mély nyomot hagyott a háború – a II. Világháború. A hosszú évek során sikerült elásni, tudatom mélyére száműzni a bomba sivításának hangját, az óvóhelyek rettenetét, a lebombázott házak képét. És most előjöttek! Álmaimban, de ébrenlétben is [… Tovább]
Négysorosok
Nyomtatás Bűnöm . Maszkok mögé rejtett önmarcangolás. Pocsolyába tükröződő képek. Kezed a kezemben finomhangolás. Szerelmem – én vétkem. —- A csere . Halvány lila fátyol mögött, Piruló arcom néz téged. Hűséges szívembe szövött álmom, kalandra cserélted. —- Fegyver . Magányom, [… Tovább]