SZEMÉLYEK:
HERNYÓTALPAS
A HANG
ELS?HALOTT
MÁSODIK HALOTT
DAVAJGITÁR
A FIÚ
A LEÁNY
ÚTSZÉLI FA
HERNYÓTALPLAS:
csusszanjanak és nyikorogjanak
és szusszanjanak és csikorogjanak
és csakazértis mennydörögjenek
a di?cséges nagy
elefánt tet?k
a ropogó köhög? bed?lt
házak megett
lángoljanak fel a bet?k
a bennégettekben
aszalódjanak rögökké
a lázongó ned?k
akik itt azt hitték szabadok lesznek
aszalódjanak szénkavicsokká
ereikben az akaratos nedvek
zabálják meg pórusaikat
a börtönpenész meg a rozsda meg a redvek
itt mi vagyunk
itt csak mi vagyunk
ittcsakmivagyunkmertcsakmilehetünk
a csusszanvanyikorgó és szusszanócsikorgó
utolsó itélet
a rögeszméitekt?l
örökre felszabadító
dics?séges baráti
elefánt tetvek
A HANG:
Fájdalomtól lomtárivá üresedett,
hangmúzeumivá porosodott
medd?n kongó jajjal tudatlak szeretteim,
hogy a kegyelem elfogyott.
Zátony el?tt h?köl-verg?dik a vízben
a második Tizezer Éves Terv –
hangyaraj iszkol: a tekn? alján évezredes a repedés
s én a maradék kegyelemb?l is kifogyva,
tépetten gunnyasztok a trónszer? sziklaszirten,
míg lábaim alatt csonttép? sós-zöld cápahalállal
zeng a Vízönt?.
ELS?HALOTT:
Pedig egy kicsit már látlak –
nem tudtam, hogy gy?r?z? narancssárga körökb?l
van a te széked
és hogy dünnyögni is tudsz,
amikor szomorú vagy. Harminchat
sípja van a te dünnyögésednek
és mindegyik szólam egy-egy
ismeretlen világnyelv.
Miért sikoltoz mindegyik apró láng a közelemben.
hogy " … irgalom … !" meg"… kegyelem…!!!….?
narancs szín? köreidb?l
csak lassúdan gomolyognak a nyelvek
s a nagyobb körök körülfolyják
és elnyelik a kisebb köröket –
egymást faló narancslángú körök
sz?nhetetlen csatája vagy, egyszerre
vég nélkül táguló
és önéget?en összesz?köl?
MÁSODIK HALOTT:
kedves n?vér kérem
miért van olyan hideg
össze kell nagyon húznom magamat
pedig én anélkül is mindig a sor végére kerültem tornából
szíves lenni
n?vér kérem
tessék a jobb
igen a jobb
oldalamra tessék fordítani n?vér kérem
nem beszéltem félre csak a hátamon fekve
már nem tudtam
már nem jött ki
a hang
a torkomon
Isten áldd meg
jaj most oda kellene
bújni nagyon
anyuhoz de anyu reggel hatkor akkurátusan
felpofozott
a magyart
kivette az ekrazitot is
a zsebemb?l
kiabált nagyon hogy ki ne merjek menni
jó kedvvel
már megint a fiúkkal
pedig Laci is állandóan
b?séggel
kifutkosott meg a házmester Feri is
csak Mukinak
nyújts feléje
nem szabad soha játszani
a nagyfiúkkal
kedves n?vér kérem a jobb oldalamra tessék
igen köszönöm
így még
tudok valahogy
nyúúúúúúúúúújts feléééééééje
Muki te megbuktál magyarból
vévéééééééd?????
Muki te megbuktál
kaaaart
történelemb?l is
ha küzd
alkotmánytanból
ha küzd
és az ember életéb?l
ha küzd
senki úgy nem tudott bezúgni
de api kérem becsületszavamra fogadom hogy
ha küzd
kijavítom a jegyeimet
ellenséggel
de api soha
egyetlen szavamat sem hitte még házitanítót is
fogadott mellém akinek megengedte hogy elverje a lábam
ha nem figyelek
ellenséggel
ellenséggel
ellenséggel
te Muki
ebb?l két havi zsebpénzelvonás lesz mozinak Sashegynek
befellegzett
balsors
jaj most oda kéne nagyon
bújni anyuhoz
akit régen tép
jaj fázom rémesen és nem tudok
innen elszabadulni ez rosszabb az api
hozz reá
hozz reá
szobafogságánál is jaj miért fogtok olyan rettenetesen
eresszetek el nem látjátok
még mindig azt hiszitek hogy mindenhez túl
kicsi vagyok….?!
DAVAJGITÁR:
hetvenkett?
hetvenkett?
koppan körkörös
pléhpofa-bend?
rézfog acsarog
hetvenkett?
hetvenkett?
——————————–
fennakadnak a szemek
mészgödör ásít
kikötözött gyerekek
(lesz okulás itt !)
mészk?fehér minden arc
halántékok égnek
———————————-
hetvenkett?t mennydörög
szégyene az égnek
hetvenkett?
hetvenkett?
fennakadó szemekr?l
leesik a kend?
A FIÚ:
Búcsúzni jöttem, nézd, nincs más megoldás.
F? itt már nem n?. Másnak sem, nekem sem.
– Mert nem bírnád az utat …
– Kuss !
– Nem értesz ?!
Miért estél pont most teherbe? – Állati.
Még jó, hogy van küret. Nem , ne vádaskodj,
behoztalak a hátamon. A ruszkik
háromszor igazoltattak az úton.
A m?tét alatt b?gtem a folyosón,
izzadtam, haraptam a kezemet
és arra gondoltam, ha fiú lenne
kire hasonlitana, rád, vagy rám?
Ne b?gj, az Isten áldja meg a fejed ….!
Hát megöltük- és kész.
Nem ez az els?.
Veszélytelen, tiszta, ingyen csinálják.
Még azt is mondhatnám, mázlija volt.
Így nem kell neki melósnak születni
és f?leg itt.
Szülessen jobb helyen
…legközelebb.
– Na, Isten áldjon, én leléptem.
Igen, a Keletir?l, reggel hatkor.
ELS?HALOTT:
Nem értem, nem értem hiába
végképp nem értem
a trösztöket,
a konzorciumokat,
a magyarokat,
a Bolsevik Pártot
és a Kegyelmet.
Csak az egymásba olvadó
narancs szín? lángok muzsikáját értem:
ez az otthonom, ide tartozom
?sid?kt?l fogva.
PÁR HUNYORGATÓ, szükös, különös napra
simogató vizeny?s testek
meleg szorítása fogott körül
és kopoltyúm kezdett lenni,
mint az ?shalaknak, és nedveket
szívtam magamba lassú,
hatalmas dagadozással.
Hirtelen nagy hideg acélszekercék
hasítottak le a meleg Óceán testér?l
és én szállni kezdtem vissza a fénybe
az egymásba olvadó narancs szín? lángok
örök forgásába ahol most
közrefognak a többi sisterg? lángok
különös értelmetlen szavakat sisteregnek
"kegyelemért" pörölve sikoltozva köpködve forgolóznak de én
nem értem, nem, végképp nem értem a szavakat
a trösztöket,
konzorciumokat,
a kereszténységet,
a magyarokat,
a Bolsevik Pártot,
de legf?képpen nem értem a Kegyelmet.
A LEÁNY:
Hát itt hagyott.
Itt hagy mindenki lassan.
Egy ember anyja kezdtem volna lenni,
de ijesztett a szörny? felel?sség,
azt hittem odavész a szabadságom,
ha lebilincsel gond, kin, csecsem?.
Pedig épp most nem lett volna szabad!
Az utcán egyre többen a halottak
és én e számot megszaporítottam.
Szabad vagyok … s a lelkem belepusztul…
Csak ?t ne engedtem volna … !
A gyilkos
két szép szemét. Isten, de kikaparnám !
Jaj, felkelek és kimászom a kórház
kapuján éjjel – "hatkor", "Keleti"-
ha vércsatkosan rogyok is össze
Csornán vagy Gy?rött – vigyen el magával
nyugatra örök emlékeztet?ül:
mi mindig mindent épp így elcsináltunk !
MÁSODIK HALOTT:
félig még ott fekszem most is a jobb oldalamon
a Rókusban
köszönöm szépen kedves n?vér hogy át tetszett fordítani
most már nem is vagyok olyan kicsi
mar egyre nagyobb leszek
víg esztend?t
víg esztend?t
viiiiigesztend?tviiiigesztend?tviiiigesztend???????t
és egyre nagyobb leszek most már
a kezem is akkora
a markomba három tank is belefér
házmester Feri meglóbálta a benzines palackot
és a fekete T34-esen végigsikoltott a láng
kipattant a tet? és a kitámolygó tatárfejeket
belevalóan learatta a golyózápor a háztet?r?l
soha mi még
jaj, soha mi még
ilyen igaziból nem játszottunk
pedig mi vagyunk a Körtéri Srácok
Házmester Feri a legid?sebb neki már bajusza is van
rajtam mindenki csak nevetett hogy tizenkett? vagyok
de most hirtelen az se számit már hogy mindig
én voltam a
megb??????????nh???????dte már
legkisebb
e nééép
a golyó
e nép
e nééééééép
a bal lapockámon talált
a múltat
és én egyre nagyobb leszek
a múúúúúúltat
a kórház is messze
lent van
a múúúúúúltat
és akkora mint egy gyufásdoboz
a múúúúúúltat-
tat
sssss
jö…..
ÚTSZÉLI FA:
Ezt láttuk mind, sebzett útszéli fák:
a megittasodott hancúrozásban
új tudományotok, a meghalástan
kevély kivételét úgy méri ránk
él?kre, hogy a szenvedélyes játék
( játék-tudatra robbanó palack,
melyben tízmillió szellem a rab)
felhördül? történelemnek lássék.
Ágaimon új holtak lelkei lobognak
cókmókjukkal üget? boldogtalanoknak –
fának jó sírva hajbókolnia,
ha árka szélin egy kivérz? ország
futói már a végs? titkot osztják:
tett+ismeret= thanatológia.
A HANG:
– Szeretteim…
Végképp nem értitek…?
Magatoknak kell végre megbocsátani !
Los Angeles, l966
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:43 :: Makkai Ádám
