Betty telefonál, hogy lázas betegek, átadnák a bérletüket a holnapi
el?adásra.
– A VI. sorba szól – teszi hozzá nyomatékkal.
A nyomatéknak pedig tekintélyes oka van: a jegyek kopoltyúnként 25O dollárt
taksálhatnak – kalkulálom.
– Nem muszály végigülnötök, a sor szélén vannak az ülések – biztat tovább.
– Harminc éve láttam, akkor végigültem. Most türelmetlenebb lennék? Tizennyolc évesen látom magam a pesti Operában. Az udvarlómmal akartam megszerettetni ezt a m?fajt – pont a Trisztán és Izoldát fogtuk ki a bérletben. A fiatalember hátralév? éveiben aztán arra emlékezett, hogy egyszer járt az Operában ….
– El? is kelhetsz – hangsúlyozta ki a férjem.
Hosszú bundámban úri önmagammal, és hasonsz?r? hitvesemmel a " valet service" el?tt szállok ki. A piroszakós átveszi a kulcsot, és elviszi a kocsit.Az els? meglepetés az el?térben ér: vacsora-csomagokhoz jegyet árusítanak. Férjem a választék iránt érdekl?dik. A három menü teljes leírása díszes táblán olvasható: csirke, roastbeef, szendvics, vagy sushi. Mindehhez salátaöntettel, és persze szalvéta, m?anyag ev?eszközök gondosan, és higiénikusan kemény dobozva csomagolva.
Az els? csalódás a ruhatárban ér: keppet, bundát nem vesznek be. Elkeseredek: ekkora kupaccal az ölemben üljek öt órán keresztül? Abban sem vagyok biztos, hogy kilátok mögüle. A férjem vigasztal, hogy majd id?nként átveszi. A néz?tér ajtajában ingyen osztogatják a színes m?sorfüzetet: telik rá, a benne lév? reklámok fedezik a kiadás költségeit. Többen keressük az ülést bundában: az igazi beavatottak kabátban jöttek. Szerencsém van: el?ttünk az ülés üres marad. Ráfektetem a bundám. Mellette a csíkos ingujjban ül? fiatalember hátrafordul, és megjegyzi, hogy így legalább nem érzi annyira a girlfriend-je hiányát. ( Boy-o boy, csak nem nercekkel …?)
A második csalódás akkor ér, mikor felgördül a függöny, és a hajó gyomrában megjelenik Izolda. ) Itt valami összeesküvés lehet: biztos a nagymamáját küldte. A közönségen kívül persze ezt senki sem veszi észre. ) A zsenge sz?z úgy a hatvanadik évét tapossa, és hogy tapossa ! Csíp?jének átmér?je – szerényen számítva is – egy méter. Erre várna epekedve jegyese, a snájdig, negyvenes király? Felveszem az okulárét, ellen?rzöm a storyt, de semmi kétség: ?t most hozzák új hazájába, Marke királyhoz. ( Na jó, ha neki nincs kifogása, akkor mit okoskodom én itt ?) Izoldát nyilván a h?hullámai izgatják, mert a nász az abszolút hidegen hagyja: egyfolytában Trisztánon, a kapitányon dühöng. Tördeli is a kezeit szorgalmasan, de a puffatag zsírpárna gondoskodik róla, hogy épségben maradjanak. Négyszemközt ( azért ám úgy, hogy a többszázf?nyi közönség is hallja ) elmeséli kísér?jének, Brangane-nek, miért orrol Trisztánra.
Az történt ugyanis, hogy ? a legendás lovagnak, Moroldnak volt a menyasszonya, akit Trisztán nemcsak hogy megölt prábajban, de barbár módon még el is küldte a levágott fejet Izoldának. Na ne ! Egész eddig úriembernek tartottam ). Mikor Cornwallhoz közeledik a hajó, megjelenik Kurwenal ( ez a név engem valamire emlékeztet ) és felszólítja Izoldát, hogy készüljön a v?legényével való találkozásra, de ezt a frigid, túltáplált fókát továbbra is csak a bosszúvágy hajtja. A szerelmi bájitalt is elutasítja korkülönbségre való tekintettel is ! ( Na, és ilyet küldenek külföldre reprezentálni !). Erre Brangane elárulja, hogy van ám ebben a hajókofferben gyorsanöl? méreg is. Izolda végre t?zbe jön, azonnal utasítja, hogy hívja Trisztánt. A kapitány megjelenik, Izolda – nyilván méreteikb?l kiindulva – nem kupát, de valóságos tálat nyújt felé. ( Van igazság a földön !
Trisztán is hatvan fölötti, a pocakja jobban kiáll, mint sz?z Izoldának keble !). Szomjas is lehet, mert csak úgy nyakalja a piának hitt mérget – Izolda alig tudja elkapni el?le, hogy kiihassa az utolsó cseppeket. A következ? másodpercben a két zsírosbödön borjúszemekkel mered egymásra, mire Brangane a fejéhez kap: összekeverte a mérget a szerelmi bájitallal! Az pedig hat! Még hatvan fölött is! Hiába na, a régiek sem voltak egészen hülyék, még ha nem is ismerték a Viagrát. Szerencsére a két tapper szeretkezésének látványától a legördül? függöny megóvja a néz?t: elejét veszi a negyvenperces szünet.
Mire a VI. sorból kikászálódunk az el?csarnokba, oldalt a pár kis kávézóasztal zsúfolásig tele a szemfülesek vacsora-dobozaival. A falak mentén, minden lépcs?fokon ülnek, esznek. Azt a bizonyos helyiséget keressük az emeleten. Persze, hogy sorba kell állnom, persze, hogy a férjem már unja a várakozást, mire megjelenek. Éhes, mindenki tömi a fejét körülötte, már bánja, hogy addig válogatott, míg nem vettünk semmit.
– Erre mintha étterem lenne – szippant a leveg?be.
– Van fogalmad mibe kerülhet itt, az operában? – fékezem.
Azért benézünk. Sötétzöld fal arany felírással: " Quinci Grille ", alatta hatalmas csokor óriás orchideákból. Jön a pincér: amennyiben az operát támogató klub tagjai vagyunk …. Belenézek a m?sorfüzetbe: jobbak ( név szerint felsorolva ) évi 5O.OOO US.dollárral, a szerényebbek 3.5OO-zal támogatják az operát. Úgy döntünk, hogy mi a nagy népi közösben az állóbüfét fogjuk támogatni két pohárka bor erejéig, l4 dollárért.
A lépcs?n alig van szabad hely: vállakat és fenekeket súrolva lépegetek. Egyesek otthonról hoztak ennivalót: h?t?táskában. És nemcsak ennivalót, de poharat, bort is.A férjemnek túltengnek a gyomornedvei:
– Csak kell, hogy kapjunk valami ehet?t.
– Akad még azokból a dobozokból valahol?- kérdezem a fekete jegyszed?lányt.
Akad. Csodák csodája, egy székhez is jutunk. A férjem elmerül a roast beef szendvicsben, én a nézel?désben. Sötétzöld taft estélyi ruhában, fehér nerc keppel fiatal, vékony lány vonul el el?ttünk. Kecsesen a zselatinnal tüskévé változtatott hajú udvarlójába karol. Csokornyakkend?k, sötét öltönyök keverednek néhol a pulóverekkel. Egy férfi kék-fekete kockás barhet ingben t?nik föl, tornacip?t visel hozzá. Teheti: az ? bérlete az els? sor közepére szól…. Elegancia ide vagy oda: mindenki a sz?nyeggel borított padlón ül. "
– Ez nem Európa – szögezem le. Állok a hosszú bársony ruhámban, és önérzetesen éhezem. A férjem mellett ül? hölgy hallja, hogy idegenül
beszélünk, meg is kérdezi, hogy lehet-e érteni a német szöveget. Izoldát nem, Trisztánt igen. Mégis jobb, hogy újabban a színpad fölé vetítik a fordítást: minden operát az eredeti nyelven adnak el?. Igen bizony, a Kékszakállú herceg várát magyarul. Ez Amerika" – megy össze önérzetem néhány számmal kisebbre.
Csöngetnek, villódznak a lámpák, terelik befelé a közönséget. A fél szendvics még megvan. Sebaj, bezárjuk a dobozt, megvár az ülés alatt a következ? szünetig. Akkor veszem észre, hogy a szomszédom hurkába göngyölve a bundáját tartja ott.
A második felvonásnál elnevezzük Izoldát Hizlaldának. Ugyanazt a gyanús szín? klepetyust viseli, csak kaftánszer? kabátja lett rangosabb, ahogy illik. Most már menthetetlenül bele van esve Trisztánba. A király vadászatra indul, Izolda meg Brangane-vel olyan buszmegállóknál szokásos háromfalú üvegbódéban epekedik az erd? mélyén. A színpad oldalán fáklya ég, az is egy tálban. (Mi az, itt minden elhízott ?). Eloltják. Ez a jel Trisztánnak, hogy jöhet, tiszta a leveg?, Brangane tapintatosan felmászik egy létrán a bódé tetejére, ott szenved, döngeti a mellét, mint valami vezérgorilla. ("Ember lesz az én kis unokám"). Havazik, de ? aztán le nem jönne! Esteledik, pislákolnak a csillagok, öklömnyire n?nek, újból pislákolnak, pirkad a hajnal, jön a nappal, megint pislákolnak a csillagok … szóval két teljes nappal és éjszaka b?völik egymást zenében ki-kitörve a begerjedt szerelmesek. Egyszer?en nem lehet leállítani ?ket! Brangane már fetreng fenn a tet?n. Nem csoda: étlen-szomjan van. De hát, ha ilyen idióta valaki, hogy elemózsiás kosár helyett a bájitalos hajókoffert hozza magával az erd?be! Mert,hogy ott áll az üvegbódé oldalában. Közben a szerelmesek között odaáig fajul a nyilvános szex, hogy Trisztán már – saját – keblére
szorítja Izolda kezét. Izolda meg gyönyör?ségében ki-kivisit a háj közül.
Becsületére legyen mondva: igyekszik németül visítani. Az igazi problémát mégis az jelenti, hogy ketten próbálnak ráülni arra a keskeny kis kerevetre
… ( Bandi jut eszembe, aki így kommentálta ifjúkori szerelmével való
találkozását : Tompora mutantur " … Most biztos odaszólna : Asszonyom, az
egyik "g" lelóg. ")
A dráma tet?pontjára hág: megjelenik a király kíséretével. Úgy látszik Marke nemcsak lüttyedt, de vak is: két nap alatt mindössze két fajdkakast l?tt, ott lógnak madzagra kötve a szolgája oldalán. Melot elkezd hetvenkedni, kardjával megsebesíti Trisztánt, amit onnan látunk, hogy – bumm! A – piros mázolású üvegfal pottyan a szerepl?k és a közönség közé. ( Ez a Melot eredetileg Trisztán barátja volt, de hát a királypárt jobban fizet ).
Izolda most azt dalolja, hogy hajlandó szerelmesét még a halálba is elkísérni, ami fenyegetésnek is beillik. Kés?bb kisül, hogy ez csak afféle szerelmi zönge, mert elhúzza a csikor Irországba, ahol ?t királykisasszonyi min?ségben ismerik.
A következ? szünetben mindenki üresre eheti a szendvicses dobozát. Ujabb l4
dollárral könnyebbedünk.
Jön a harmadik felvonás.: Trisztán egy öntöttvas (a m?anyag szétmenne alatta) kerti ágyon haldoklik. Na nem nagyon, mert még egyfolytában zeng. Fel-felkel, mezítlába van. Irtóra dagadtak a lábai, a szívével lehet valami baj." Nincs egy orvos a közönségben, hogy figyelmeztesse?- nézek szét, de senki sem figyel. "Izolda hajója közeledik" – lelkesedik Kurwenál. Tényleg, ott remeg túlméretezett csíp?je a horizonton. ( Látszik, hogy otthon járt: végre lecserélte azt a gyanús szín? klepetyust ). Sietne imádott Trisztánjához, de hát közben leveg?t is kell vennie. Trisztán nem is bírja kivárni: mire odaér, csak a nevét nyögi, és nyiff !Végszóra megjelenik Brangane a királlyal, akinek már elfecsegték a végzetes ital-cserét. Marke megkönnyebbül, hogy a nászéjszakáján nem kell hájtömegben turkálnia, de úgy tesz, mintha nagylelk?sége diktálná: Trisztánhoz akarja adni Izoldát, aki egyszer csak uk-muk-fuk – saját zsírjába rogyik." Szerelmi halált halt "- zengik kórusban, hogy semmi kétségünk ne maradhasson.(Függönyeresztés után szerencsésen talpra áll: ilyen kés?n csak a t?zoltók
riaszthatók daru ügyben .)
– Nagyon-nagyon komoly darab – hallom el?ttünk. Veszettül tapsolnak.
Holnap majd elmesélik mindenkinek, hogy kibírták a Trisztán és Izoldát. Várunk a "valet service"-re. A férjem legalább egyetlen melódiát szeretne eldúdolni az ötórás zenem?b?l, de tíz másodpercre való se maradt a fülében. Engem a hajókoffer tartalma foglalkoztat: az a szerelmi bájital ….mi lenne, ha Bushnak meg Bin Ladennek beadnák? Hogy mind a ketten férfiak? Na és? Most már szabad …
