Lengyel Joli : a régen hallott szó…

*

A tavasz elköszönt, rég elmúlt a nyár,

jégvirág szövi minden ablakom.

Dérlepte fákon, nem dalol madár,

hogy megpillantsam: nincs rá alkalom.

 

Néha – vágyódva – lelkem arra jár,

keres és kutat csörgő patakot.

Reménnyel telve titkon arra vár:

alkony-fényében lát egy alakot.

 

Jaj, ó jaj! ismét csak a képzelet!

Tűnő álomkép, gyorsan illanó:

halad az idő – elhagy – meglehet,

 

közben a hajam belepi a hó:

csak a szél dúdol egy halk éneket:

rongyos takaró, a rég hallott szó…

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:44 :: Lengyel Joli
Szerző Lengyel Joli 27 Írás
Nevem: Vargáné Lengyel Jolán 45 szó magamról Életem delén már túl vagyok. Jó Anyám, ki szült, rég elbúcsúzott. Apám erős keze is már felhőket simít, két szép gyermekem rám féltőn tekint. Lányom nyíló rózsa, fiam jegenye, két kis unokám az életem ege. Egyedül élek: lélekben gazdagon. Az Ő szeretetük: ez legfőbb vagyonom.