Voltak világnézeti barátaim, most több a világhálózati haver. S mindegyik küld rövid mozgókép-vicceket, szórakoztató montázsokat, melyeken II. János Pál pápa nagycsecs? ifjú hölgyeket mustrál a számítógép monitorán, egy ház építése pedig leáll, mert az állványzaton a simító-vakolást, azaz glettelést karcsú, anyaszült-p?re fruska végzi roppant figyelmesen és fütyülve a néz?seregre, (tehát még a betonkever?gép is tátott szájal ?t bámulja, lévén neki is ez a zsánere: vidám, flegma és pucér tizennyolc éves).
De van ennél bonyolultabb kép is, állig felfegyverzett, egyenruhás kamasz nagy géppuskával a nyakában elmerülten kiscicát simogat, aztán koldusserleg el?tt arcra borult koldus várja az inkasszót, mellette azonos pozícióban kutya kéreget (a prágai Károly-hídon láttam hasonlót), majd skótszoknyás katonák tablóképe – mind kitüntetett, derék harcos; ülik körül tipikus négyzetes osztály-csoportképben az angol királyn?t, csak az egyik, hamis somolygású (nyilván utólag bemontírozott) szoknyás katonán nincs gatya, kilátszik a melléküzemága.
Vagyis a vidám, malac s fintorgó képek között ritka ugyan a bölcselmi dac, a filozófiai humor, az egész mégis szórakoztató, én is rájövök, miket kéne írjak a blogjaimban, hogy tóduljon a közönség, bel?lem azonban sajnos hiányzik ez a bájos, csóró könnyedség: az imént hét keménykötés? srác állt ugyancsak ruhátlanul szemben a fotóssal s így velem, még a micsodájukat is mintha Leonardo da Vinci szobráról másolták-lopták volna (hogy márványkemény volt, nem tudom, egyel?re maradok a lányoknál). Elismertem, van ebben tudományterjesztés is, egy kis tizenéves csajnak is valahol el kell kezdenie a tanulást, Erzsébet angol királyn?t már nem nagyon érdekli, mi van a skót katonák szoknyája alatt.
Egyszóval a világhálón rövidesen össze lehet válogatni-állítani a Szexuális Férfi és N? nem-egészen-m?vészeti Atlaszát. (Bár rajzolta volna meg ezt is Barcsay Jen?, miként jó félévszázada a M?vészeti anatómiát, melyet anno efféle célzattal is vettem meg gyerekeimnek, s nemcsak azért, mert Barcsay erdélyi volt – a Barcsayak genealógusa nem tudja, rokona-e Ákosnak, a fejedelemnek, vagy Ábrahámnak, a test?r-költ?nek – de aki Szentendrén nem nézi meg állandó kiállítását, az ne is tudjon soha nemi életet élni.)
Talán több olvasóm lenne, ha ezt úgy fogalmaztam volna: aki nem nézi meg, ne tudjon soha dugni…
(Az '53-as M?vészeti anatómia után ott a másik nagy m?, az Ember és drapéria, s újabb nyolc év után a Forma és tér. Miért is írom ezt? Hát mert anyám családja, melynek nevét viselem, ugyancsak a tizenharmadik századig ismeri a múltját, mint a Barcsayak, de akárhogy próbáltam, tanultam évekig, tizedannyira sem sikerült festenem, rajzolnom, mint Jen? bácsinak.)
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:47 :: Bodor Pál (Diurnus)
