Rekviem
Kih?lt várótermek mélyén
Koszos padok tövében
teng?dve.
Az ember nem Remél,
Szép holnapot
Az éhesség és hideg,
elgyötri vágyait
s eltörpül szívében
a világ Baja,
nincs jöv?je.
Csak múltja s jelene –
mely csak puszta lét –
s nem jut el hozzá
a szó sem , csak az
hogy nincs kenyér.
Kukák mélyén
keres enyhülést
bajára, s mit koldul
néha nap azt
elkölti Piára.
Hogy melegítse
Testét s lelkét
Kábítsa,
Hogy ne fagyjon
a lét, s hogy
soha nem lesz
Tiszta!!!
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:48 :: Dobó Erzsébet