Éjfére jár. Hosszú sóhajú
vonatán befut a csend.
Az állomás tétován mereng,
lopva fényét oltja, s
mellékvágányra tolja zaját.
Es? készül. Valami konok,
monoton, éj illatú.
A villanydrótokon szomorú
song zsong, talán blues búsong –
lágy húrjain ring, szorong a dal.
Acélszálak zúzott k?ölén
karnyújtás a végtelen.
(Halkan röhög? váróterem)
Egy jegy fülébe súgja:
nem létezik oda-vissza út.
Felriadok. Köröttem borom
keser? íze hever.
(Aludj, aludj a szél énekel.)
Hiszen utazni jöttél,
sorsod megváltott jegyén,oda.
Éjfélre jár. Hosszú sóhajú
vonatán befut a csend.
Az állomás tétován mereng,
lopva fényét oltja, s
mellékvágányra tolja zaját.
