Tudod van úgy,
hogy egy-egy sötét,
borús, őszi napon
egyszerűen hiányzol nekem
nagyon – nagyon …
de csak egy búcsúzó
falevél
köszön be futtában
bús emlékeddel
az ablakon.
Üres szobádban
kósza árnyak járnak
lassú
táncot
veled
a fehér falon,
s ahogy dalodat
némán dúdolom,
emlékek dobolnak
halántékomon,
és futva menekülnek
a megriadt szavak,
míg arcomon
a könnycseppek
üveggyöngyökként
széthullanak.
széthullanak.
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:48 :: Gősi Vali