Állnak a fák borzasfehéren,
Tüllruhájuk megremeg a szélben,
Mint sz?z leányok, dermedten várják,
Nászuk el?tt, a Tél szerelmes csókját.
Ködkígyó tekereg lustán,
A Duna csillogó szürkés habján,
S a hullámokkal a ködpikkelyek,
Erotikus, buja táncot lejtenek.
Kövér hollócsapat peckesen tipeg,
Mint fekete szmokingos nászsereg
Kár, mondják a hollók, mert tudják
E gyönyör? nászt a fák mind átalusszák.