Ahogy megáll a jégen, elhal a tombolás.
Csend van egészen. Szinte hallani
a szívdobbanást.
Lopva megszólal a MŰ:
fájdalmas hangú,
csodahegedű.
És kezdődik a tánc:
elsöprő erejű, igazi románc!
Egyre gyorsabb a vonó,
lendületesebb a tánc,
hihetetlen,
magával ragadó,
virtuóz lépéslánc.
Lélegzetem eláll
míg nézem e csodát,
bőrömön érzem,
ha a korcsolya
sercegő jégbe vág.
De elhal a zene, a versenyző megáll,
én mozdulatlanul várom a folytatást.
Szemem előtt ott van,
még ott van a MŰ,
fülemben sokáig szól még
a csodahegedű.
De vége van, vége,
ma már nem lépnek jégre:
a Jég Angyala, és
az Ördög Hegedűse!
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:48 :: P. Tóth Irén
