A pilóta el?bb feladott néhány levelet, aztán a Szahara fölött háromezer méterrel leállította a motort, s egy néptelen, tiltott zónába zuhant. Egyik levele így szólt:
„Barátocskám, nem azért szabom meg én, hogy hol, mikor és hogyan sz?njek meg, mert ebben is sorsom ura akarok lenni. Nem mindenben lehettem saját mindenhatóm. Sok milliárdból vagyok egy. Parány. A Föld is ilyen paránya a Világnak. Egyben-másban azonban lehetek a magam kisistene: gyufaláng, mely nem él túl, és nem több nálam. Hiú és g?gös vagyok. Nem akarom, hogy bárki sajnálgasson, hazug dicséretekkel eresszen a sírba.
Tudom, hogy nem tartottál jó embernek, holott a jóságot tartod a f? erénynek. Hiszen a többi, az er?, a tehetség, szépség, s még az ész is inkább fönti adomány. Genetikai. A jóság megjátszható, de az soha, hogy okosabb, er?sebb, tehetségesebb vagy önmagadnál. Én meg gy?lölöm a képmutatást, sose akartam jobbnak látszani. Ritkán és sz?kmarkúan vagyok jó.
A tettetett jóság: kín. A birtoklási, uralkodási vágy elfojtása. Gyötr?bb, mint a dadogás palástolása.
Gonosz, szadista nem voltam, de magamnak való igen. Így dönthettem rekordokat, gyarapodott hírem, vagyonom, szakmai tekintélyem – és együtt: védelmeztek a világtól. Senki se tudta, hová való vagyok, kik a szüleim, vannak-e gyerekeim, családom. Ez tökéletes védelem. Akik nem ismernek, csak találgatással közeledhettek. Így lett bel?lem az, akit képzeltek. Egy-két 'véletlenül' elárult jelt bele is rajzolhattam a képbe. Miközben nem igazi nevemen, s?t: mintha nem is igazi arcommal éltem volna le az életem. Érdekes kísérlet volt.
Te nem sokat voltál boldog. A legtöbb emberben csalódtál, de gyáva voltál kimondani, hogy csalódtál az emberiségben. Kevés boldog perced volt, mert mindig a pillanatnyi igazad volt fontos, sose a jöv? évi. A jóság titkos politikusa szerettél volna lenni, te hülye, az érzékenység nevel?je és mindenhatója. Semmit sem értettél meg, ezért hitted, hogy mindenhez értesz. Az önzés fiziológiás lényegünk. S te az önzetlenség messiásának hitted magad, te szamár, holott kórosan rövidlátó voltál. Nem láttad, hogy a legtöbb embernek önzés a test?re, gyönyörszerz?je, pénze, ereje. Csak ez a védelme. Sokan ezért nem adták oda önzésüket még Jézusnak sem, mert féltek: védtelen maradnak.
Megszállottságodban oly korlátolt lettél, hogy egyedül csakis magadat ismerted meg a Földön. Már úgy, ahogy. Aki nem számol az emberek önzésével, az egyszer?en nem számol az emberekkel."
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:48 :: Adminguru
