dr Bige Szabolcs- : Beszélgetnek velem a virágok

– Védett növény? Nem is tudtam! *

A korán lehullott hó hamar elolvadt. Az idő majdnem tavasziasra fordult, pedig még csak január volt. Félreértve a langyosan sütő nap üzenetét a ház előtti kis kertben reggel megjelentek az első virágok. A tavaszt hirdető hóvirágok. Pedig hol van már a tavasz!

A tavalyi száraz leveleket áttörve nyújtóztak a napvilág felé szép sorjában a juharfa alatt.

Az ősszel ültettem a virághagymákat, szeptember elején. Anna nénitől kaptam, amikor férjét látogattam, Gyuri bácsit, a nyugdíjas tanító urat. Már akkor nagy beteg volt.

Január eleji este hívott Anna néni, hogy a kórházban Gyuri bácsi meghalt. Reggelre nyíltak ki a hóvirágok a juharfa alatt. A hófehér virágok is búcsúztak tőle.

Azok a hóvirágok azóta is mindig január elején nyílnak       

                                                                                                                                                             

         

 

Másodiknak a százszorszépet láttam meg a kertecskében. Apró tarka szirmai kitárulkoztak, hogy gyönyörködtessék a rátekintőt. Más céljuk nem lehetett, hiszen a bogarak, rovarok, legyek, pillangók még nem bújtak elő.  

                                                           

           

 

Hamarosan jöttek a tűzikék, halvány krémes színükkel. Nedves erdőszéleken találtam meg őket tavaszi sétáim alkalmával. Onnan költöztettem kertembe néhányukat, de találkoztam az utcai virágáruk kosarában is velük. Szomorúan láttam, hogy hozzá nem értő, lelketlen virágszedők gyökeresen, kicsiny hagymájukkal együtt tépték ki őket. Szinte hallottam keserves panaszukat, sírásukat. Több csokrot is megvettem, és otthon a hagymácskákat kiültettem. Meghálálták a mentő akciót, mert a következő évben mind kinyíltak, és váltották a rokon hóvirág által indított virág stafétát.

 

 

Még el sem virágoztak a tűzikék, már kinyíltak kis kék, vidám virágai a kétlevelű csillának. Ezek is a nedvesebb helyeket kedveik. Tavak, patakok partján tenyésznek, a fűzfa lehajló ágainak védelmében. A kertészek felfedezték szerény szépségüket, és szívesen ültetik hagymáikat a kert védett, nedves sarkába. Így én is. A neve a latin Scilla bifolia elnevezésből származik, de a női név – Csilla – máshonnan ered. Vörösmarty Mihálytól.

                                                                       

 

 

Következő tavaszi csoda a pityke nárcisz, vagy csillagos nárcisz. Kertekben gyakori, de a vadon termő példányok ma már ritkák. A kárpátok védettebb völgyeiben még találkozunk nárciszmezővel, de számuk és területük csökken. Legutóbb a Hargita megyei Oklánd környékén láttam. Hihetetlen látvány. Másik „nárciszrezervátum” a Nyugati Kárpátokban található. Az ember csak bámul, hogy mennyi virág nyílik, amíg a szem ellát. Maga a növény a hóvirág rokona. Másik véglet egy kertészeti kitenyésztés eredménye az illatos tubarózsa. Mitológiai vonatkozása, mint az önimádat megtestesítője él a köztudatban. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a nárcizmus a magányosságot is magában hordozza. Nem véletlen, hogy a nárcisz vágott virágként nem tűr maga mellett más virágot, más díszt. Szárából méreg szivárog a váza vizébe.

                                                        

               

 

 

Egy másik kora tavaszi virággal fejezem be beszélgetésemet, a liliommal rokon gyöngyikével – enyhítendő a méreg említése miatti komor hangulatot. Bájos, kék virágú növény, gyöngyöt formáló virágai a tavaszi kert díszei. Hazánkban hat faja él a lexikon szerint, de magam csak egyet találtam eddig a fürtös gyöngyikét, füves domboldalak kedves színfoltjaként.

 

                                                                              

 

 

 

 

2007. február 18.

 

szerkesztette: Verő László – 2007. február 18., vasárnap, 18:20 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:08 :: dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 647 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.