meg nem értett levelek gy?lnek akár a felh?k az égen ez az élet rendje nem lehet mindig nyár mint mikor szemünkb?l is t?nik a fény de csak saját sebeink nyalogatjuk én már nem csak a koncentrálás a napok normális menetére vigyázva és ?rizni önmagam ki ne billenjek csak haragot ne becsapottság érzését ne de ezzel hal minden más is mon devoir est difficile szkeptikus lemondásban tudom csak csinálni hogy mosoly legyen arcomon mert az kell hogy ne lássák de te látod és látom a fájdalmad hogy nem értesz semmit hogy mondjam el ha nem hallod elnyomja sebeid fájdalma és én tehetetlen vagyok nem tudok vigyázni rád is az energiám mind felemésztik a józan eszem meg?rzésére tett kísérleteim talán jobb lenne ha nem azon gondolkodnál mi történt a másikkal nézz magadba hogy láthass mást ha elt?nik bel?led a harag a féltékenység a megbántottság a szemed is kitisztul a hallásod is megjavul de ez csak álom mert milyen tökéletlenek vagyunk néha arra gondolok átkozod a napot mikor maradtál eh bien moi je ne suis pas comme lés autres szeretném ha nem így lenne ez a kicsinyes közeg nem tudok fölé emelkedni vagy belesüppedni egy köztes állapotban lebegek sehová sem tartozva a reakcióid a lelked tükrözik mélyen sajnállak de mire mégy ezzel más kell és nekem is támaszt várunk de nem adunk csak szívjuk a cigiket egymás után én a napba nézve t?nödöm feel my pain taste my shame who's to blame inexcusable neked a kezedb?l kicsúsznak a tárgyak mert gyenge vagy hogy megtarts ?ket ha nem érzed hogy érted élek pedig önmagadért kellene egyenesen er?sen állni ne a szerelem támogasson az nem segítség a szerelmet fogadni kell állva mint ajándékot és nem belemenekülni mint mentsvárba én is azt hittem a szobámba költözött a jöv? pedig a jöv? nem költözködik mindenkiben benne lakik csak néha hiába kopogtatok magamba nem nyílik egy ajtó sem s te csak fájdalmasan kérdezel mert a szavak embere vagy pedig a hallgatásom többet mond de látod most beszélek eléd rakom a szavaim ha akarod építhetsz bel?lük várat is de a szavak kopnak mint a kövek arra vágysz hogy folyton cipeljek neked szóköveket hogy er?s legyen a várad én nem építek önmagam vagyok a vár amit folyton ostromolsz pedig csak le kellene ülnöd elé s megvárni míg bebocsátást nyersz de te sietsz s elkeseredsz the time is flying ez egy nagy badarság találd meg az id?tlenséget én benne lebegek nem sietek sehová a dolgok maguktól jönnek a vágy egy tüzijáték hirtelen gyönyör?ségesen pattannak szét a szikrái s mindenr?l megfeledkezve belemerülünk s ha vége én még sokáig elmerengek szépségén és nyugodtan várok a következ?re míg te szenvedsz és újra és újra magyarázatot követelsz hová lett az égi tünemény és választ nem kapván a fájdalom vádjait dobálod felém hát becsukom a szemem és már nem kívánok látni semmit de hunyt szememen át is látom a sürgetésed mondjam meg mit tegyél kérlek ne tégy semmit a mosoly hiánya nem biztos hogy a szeretet hiánya a türelmetlenséged öli a vágyat lesed a szavaim kutatod az arcom a mozdulataim hol van bennük árulás hazugság ne keresd a rosszat ne magyarázd belém azt amit?l rettegsz minden el?tted van magamban hordom a világot ha kétségbeesés nélkül néznél eléd tárulna neked adnám az egyik szemem hogy feledd a harag szavait my race of glory run and race of shame and I shall shortly be with them that rest nem akarom hogy fájjon békélj meg a halál jótékonyságával csak azokhoz jön kikhez kell sosem értettem miért sírnak a temetéseken engem ne temessenek ne sírjon senki miért önmagunk fájdalmával tör?dünk ha valaki léte megsz?nik neki már jó és könny? és ez megnyugtató de míg élünk kell megpróbálni a kötelez? mosolyokat igazivá tenni vagy vállalni szomorú arcunkat egy kis magányt mindig magamban fogok hordani de ne kutasd miért nincs mindenre válasz s?t oly kevés dologra van válasz nem lehet mindent megérteni elég ha érzed ezt fogadd el igazán érezni látni hallani csak csendben lehet ami a lényeg az soha nem kimondható és nem baj ha nem érted ezeket a sorokat érzés van közöttük ezt találd meg je veux que tu sois heureux de nem megy minden azonnal én ezt tudom nyugodt vagyok a nyugalmam felét is neked adnám ha lehetne de magadban kell megtalálnod nem bennem nem lehetünk egymás megváltói hiába szajkóznám szeretlek attól nem fogsz meggyógyulni talán csak a végtelen völgyek hosszú hegyek folytonos folyók elfeledett erd?k kristályos kövek messzenyúló mez?k tündökl? tengerek szédít? szelek hullámzó hópelyhek csendes csillagok a világ nincs ellened a világ nincs ellened a világ nincs ellened a világ nincs
Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:08 :: Jávorka Ágnes