Gáspár András (Gazsi) : Memento

mert eszemben vagy apám megint és újra
mint minden egyes nap '87-óta
és tegezve szólunk bár el?tte még nem,
de közelebb vagyunk e nagy messzeségben
egymáshoz, mint addig

míg bentrekedt hangunk kimondhattuk volna
ajkunk néma maradt, szavunk visszafogta
valami, mit ma már hiába keresnék,
pedig de sok éven múltak el az esték,
az utolsó hangig

kezed még foghattam a halálos ágyon,
ajkam hiába szólt, hisz' vitt már az álom
nem tudtad, ott vagyok

2003

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 11:12 :: Gáspár András (Gazsi)
Szerző Gáspár András (Gazsi) 23 Írás
gyermekkoromban szerencsém volt, mert ha véletlen meglöktem a polcot akkor nem lekvár esett a fejemre, hanem verseskönyv ... de nagyon nem ütött fejbe, mert vagy 50 évig nem írtam semmit ... aztán néhány verset ... műszaki ember lévén az is szép teljesítmény ... és egyszer úgyis mindent ki kell próbálni ... lehet, csak erre a néhány versre futotta, mert már rég' csak olvasok, nem írok ... http://gazsi.hostoi.com/