b huszta irén : Jambusok

Holdhalál


A hold aranyba mártja szép fejét
Nevetni kedve nincs ha kél a nap
Elmúlt a tünde fénye mert hasad
A várva várt világ az éj egén

A hajnalon kacagni nincs miért
Ha pírja nyílik éjek holdja hull
Napunk az égre kúszik és vidul
Halott ma estig már az éji fény

 

Tavasz

 

Ma kerge szél teríti szét a zöld-szagot.

A birsfa ága lenge hó-szirom, napot

Feledve fátyolába bújt. Egész nap ád

A vérvörös ruhába öltözött virág

Meleg sugárt. A szív ütemre énekel,

Hevült öröm tüzét magába szívva kel

Megújhodást hozó tavaszra. Sárga már

Mez?n a gólyahír. Ne bólogass lilán

harangsüveg, a gyöngyvirág fehéren áll.

E tarka újulás melengetett ma itt

Belül. Feléd is mézes illatot repít… 

Ha ébredezni hívja lelkedet, talán

Szeretne átölelni szívek májusán.

 


 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:45 :: b huszta irén
Szerző b huszta irén 26 Írás
Balogh Gáborné (Huszta Irén, szegedi monitorfüggő vagyok, aki hirtelen felindulásból elkövet néha egy-egy versszerűséget - csakis önmagának. De Hamvas Béla felszólítására - "...jaj neked, ha magadnak tartod... - megosztom azokkal, akiket érdekel. (Bővebben: http://elcinkedir.bplaced.net )