vonatok vonatok
bús dallamú édes gyilkosok
szívem hozzátok aludni tér
nyár volt talán május
a bolond virágárus
kántál: "kett?t egy százasér"
virágom virágom
egyedül e-világon
fejem ezüst szirmaidra hajtom
lassan leszáll az est
minden zúzott k? engem keres
kacagva kitárom ajtóm
heverek a végtelen szalagján
kezemre apró pillangó száll
egy pillanatra lárva létünk egybeforr
és selyem börtönömbe zárva
már enyém a lepke álma
s szabadra vált a szemafor
