Budapest
te olcsó kurva
ma újra
felszedett a
péntek este.
A kerítésen könyökölve
neccharisnyás lábad
leste.
Egy vezetéken vonagló
csóváról kába
délibábra gyújtott,
és a kartonkoronás
királylány
– míg a vegyszeres
hasis sercegett –
hirtelen megkívánta
a sörpalástos herceget.
Valami éjszakain
már a szoknyád alá
nyúlt,
kocsmakorpás haja
válladra konyult,
combodba csimpaszkodott
a pláza-sterilizált
korosztály.
Medd? m?körmökkel
kapart, terméketlen
orosz táj.
Torz csókjától
felfordult a gyomrod,
szájpadlásodra nyirkos
létlepedék költözött.
Sárga fényfogsora felizzott
a piros és a zöld között,
aztán leszálltatok.
Egy körgangos bérházban
a tet?ig lökdösött,
a folyosó fanyar
olajszagot kavart.
Fönt a cserépb?l rétet
hazudott, galambtollból
avart.
Er?szakos volt,
de spártaiként t?rted, ahogy
kisstíl? b?nbe csavart
csillagkiütéses teste.
A pirkadati katarzisban
utolsó ezresét kereste,
roncstelepen egy használható
szót. Édesemnek hívott.
A nyakában lógó keresztb?l
kokainpetéket szívott.
Majd reggelre bebábozódik
a lárva.
Kifizetett. Elfutott
a nap
kényszerzubbonyába
zárva,
és te szombatra
szabadultál,
felnyíltak a sorompók.
A kéményben változást
mocorgott egy korompók.
Én is mást akarok.
Kérlek adakozz
szebb szabadságot,
és ma menyasszony,
kacér nimfa,
koktélruhás úrin? leszel,
ha megszánsz valakivel,
és magányomon
alamizsna-szerelmet
veszel.
Kodaj Bálint : Péntek esti légyott
Hasonló írások
Kerti kaleidoszkóp
Nyomtatás A meglehetősen nagy, de döntően uradalmi kézen lévő határnak csekély hányadát tették ki a lakosság kezén lévő földek. Tíz ezer aránylott az összesen is ezer hold alatti, kisebb, nagyobb paraszti gazdaságokhoz szülőfalumban. Ennél még kisebbek voltak a falut északról [… Tovább]
Ősi téboly
Nyomtatás Mindenfelől a téboly; a tompa, ősi hangok, majd középről a dobok— mint dermedt, ráncos arcok, és egyszerre egy ritmus, egy súlyos, lázas ütem, majd hirtelen egy dallam szaggatja szét a fülem. A semmiből a hangok, a fáradt, szürke [… Tovább]
Apróhirdetés/Időm mérték es
Nyomtatás apróhirdetés kék néger koponya koreai frizurás merre lehetsz most szép plejádi lány égi minőségben ikerlelket keres már kilókat veszítő ezerpillanatú újmúltba vágy haladja oldás-kötés fizikumát megtalálna már mint régen felismert önvalós/megvalósított önmagát ki már túlnőtt flegma szertelen [… Tovább]
Az odú
Nyomtatás Évek óta etetjük apró, fekete napraforgó szemekkel, a nálunk lakó és a hozzánk vendégségbe járó madarakat. Szándékaink szerint persze, elsősorban a széncinegéket. Az élelmes, de nagyon kulturálatlanul étkező verebeket is kedveljük. Azt már kevésbé, hogy bele állnak az etetőbe, [… Tovább]
Boldogasszony papucsa
Nyomtatás A hőscincér jól látta, aznap az alkony pillangószárnyakon szállt le a tölgyes azon nyiladékára, amelynek kapubejáratát Szarvas szomszéddal ketten védelmezték a hívatlan látogatók ellen. Már minden üde zöldben állt, május vége felé ballagott Időapó. A pillangók még [… Tovább]
Édesanyám is volt nékem … (1)
Nyomtatás Édesanyám is volt nékem … – kezdte a dalt a tanító néni. Irénke az első padban hangosan felzokogott. A tanító néni elharapta a dal folytatását és megsimogatta a leányka fejét. – No, no… mi a baj, drágám? – nem [… Tovább]
A kékszalagos fa
Nyomtatás Az, amit most elmesélek, az már nagyon régen történt. Nekem is úgy mesélte el egy öreg néni, amikor várakoztam a doktor bácsira, hogy megvizsgálja a beteg torkomat. Volt egyszer egy nagy, hatalmas erdő, tele volt gyönyörű fenyőfákkal. Szerették [… Tovább]
A Brettyónál
Nyomtatás A”zsengék” közül való “szerelemes földrajz” Egyedül baktatok kerékvágás porán, A háló ágyából nem keltél ma korán. Döcögős ösvényen szemembe tűz a Nap, Huncut bokor ága jól az arcomba csap. Nem sajog az arcom, de a szívem, az fáj, Most [… Tovább]
Bőregér
Nyomtatás Ez a “vers” egyetemista koromból, az ezekilencszáz hatvanas évek elejéről való, és pesszimista hangulatomban született. Elég hosszú, de legalább unalmas egy kicsit. Nem az akkori évszázad verse, de az enyém, és fent volt már a Toronyban, de egy szoftveres [… Tovább]
Idősb Hibiszkusz és az ifjonti Kamélia
Nyomtatás A hibiszkusz bokrunk már akkor is tinédzser korában szipózta magába a Nap nem közvetlen, éltető sugarait, amikor úgy tizenöt éve megkaptuk a szomszéd sorházból elköltöző családtól. Nem akartak már vele bajlódni, mert ugyan szépen, üstformára volt metszve, ám meglehetősen [… Tovább]