Igazán szerencsésnek mondhatom magam. Habár feladatom cseppet sem könny?, s?t némileg kockázatos, mégis számos sorstársammal ellentétben biztos egzisztenciám van. Igaz, hogy a mindennapos megmérettetés rendkívül idegfeszít?, másrészt mi adhatna nagyobb örömöt, mint a rivaldafényben fogadni a néz?k tapsviharát!
Igen, a többi m?vésszel együtt estér?l-estére a pódiumon kell helytállnom, mégha egyetlen szám erejéig is. Azt viszont a tökélyig csiszolva. Talán másnak ez kevés, ám engem hatalmas büszkeséggel tölt el a varázslatos produkcióban kapott f?szerepem. Kivételes összhangban, magamat tökéletesen átadva dolgozom társammal, hogy aztán a mérhetetlenül sok gyakorlás egyetlen káprázatos, lélegzetelállító pillanatban bontakozzon ki.
Teljesítményem egyetlen mércéje a siker, a siker titka pedig az óram?szer? precizitás, az összpontosítóképesség és a félelemérzet leküzdése. Ez utóbbi esetemben különösen fontos, hiszen természetemnél fogva ijed?s vagyok. Hiába, nem születhet mindenki oroszlánnak.
Munkámért cserébe melegben hajtom álomra a fejem és vásott kölykeimnek is jut betev? falat. Amúgy nem vagyok nagyigény?, húst sem eszem, legfelh?tlenebbül pedig családi körben érzem magam. Bevallom, ezenkívül nem sok minden érdekel, dehát ennyi tréning és fellépés mellett más is elfáradna, amit csak fokoz a nyomasztó idegi megterhelés. Ha egyszer hibázok, nekem a családommal együtt végem.
Ezért bárhogy is kalapáljon a szívem, napról-napra úrrá leszek a jeges rémületen és rezzenéstelen bajusszal lógok a b?vész kezében, amint fülemnél fogva el?ránt a kalapjából.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:13 :: Adminguru
