E vers akkor született, mikor felkértek, hogy őszinte kritikát fogalmazzak meg egy versről. De a bírálat mivel negatívra sikeredett, támadások értek.
Szonett a versért
Küldtetek híg leveshez sóért,
Kértetek por homokhoz vizet,
S most förmedtek két szóért,
Melyet csak jó szándék vezet.
Nem vagyok mester sem inas,
Néha csak szalad a betű a kép,
Versenyre mégsem kel a pimasz,
De e szonettbe épp belefér.
Nem voltam költő s nem leszek,
Csak kocsmákban lődörgök én,
Leckét nem adok s nem veszek,
S ha szólok, a verset védem én,
Csak a versért vitázok veled,
Mint kávéházi költő annak idején.
Márton Zsolt
illusztráció Bartos Endre: Rózsaszín fák
szerkesztette: Verő László – 2007. április 18., szerda, 18:00
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:46 :: Márton Zsolt