1.
– Halló, itt Jancsi!
– Itt meg Juliska.
– Csak azért hívtalak, hogy elmondjam, szerintem ezen a hétvégén ne csatangoljunk az erd?ben. Már egyáltalán nem izgi a dolog. A mézeskalács-házikó szavatossági ideje rég lejárt, nem ajánlott bel?le enni, a vén csajnak pedig nem volt zsozsója, hogy kifizesse a gázszámlát, így már a kemence sem üzemel. Tök uncsi az egész. Inkább dobjunk be néhány sört, és rázzunk egyet a digóban.
– OK, rendicsek, csak el?tte még hívj fel, vagy küldj e-mailt. Az én címem: juliska.hu azanyjat. A te "kukacod"?
– @ ionicÃ?Æ?.ro…Tudod, román iskolába jártam… De van magyarigazolványom…
2.
– Halló, itt a nagymama!
– Piroska vagyok. Szólni szeretnék, hogy még nem kaptam meg a munkanélküli segélyt, így ma ne várj ebédet.
– Nem baj, drága unokám, hiszen a vízügyisek amúgy is elterelték a folyót, mert gy?jt?tavat akarnak csinálni. Azóta már a kutakban sincs víz, nincs hová beessen a farkas. De ez még mind semmi. Minap meglátogatott a farkas. Képzeld, azt mondta: ne álmodozzam arról, hogy felfal, mert túl öreg vagyok, és rágós a húsom. Ezt a pimaszságot! Nyomban küldtem egy SMS-t a vadásznak, hogy jöjjön és l?je le a szemtelen ordast. Képzeld, azt írta vissza, hogy nem jöhet, mert vadászati tilalom van. Különben sem ér rá ilyen meseszer?, gyerekes dolgokkal foglalkozni…Szóval nagyon elromlott a helyzet, kár ideverd a lábad. Már a mesék sem olyanok, mint régen. Az ebéd miatt pedig ne aggódj, mert a szociális dolgozó naponta meglátogat, és ebédet is hoz. Ha mégis erre jársz, vigyázz drága, egyetlen unokám! Óvakodj a farkastól!
– Ne izgulj, nagymama, inkább a farkasnak kell t?lem tartania. Ki sem mozdulok a házból gázspray nélkül…
3.
– Halló! Hófehérke? Itt Vidor. Nem beszélhetek sokat, mert lemerül a telefonom, s a SIM-kártyámon lev? összeg is lassan még nehézlejben sem lesz kifejezhet?. Figyuzzál csak: azért hívtalak, hogy elmondjam, mire haza érünk a bányából, finom vacsi várjon ám minket, különben balhézni fogunk. Szaladj el pár üveg borért is, mert buli lesz Aprajafalván… Hogyhogy miért?… Mert baromira szomjasak vagyunk. Aztán nehogy valami savanyú l?rét vegyél, mert beleállítom a csákányomat a fejedbe. Meg vagyok értve, anyukám? Ha nagyon unatkozol, s jót akarsz magadnak mosogass el, mosd ki a ruháinkat és rakj rendet. Különben úgy pofalemezen töröllek, hogy nyomban üvegkoporsóba tesznek… S még valami: a SRI-s haverom most szólt nekem, hogy néhány napja egy fehér Mercedes-es ürge ólálkodik a házunk körül. Valami királyfi,… nem is, drogbáró, vagy mi a rosszseb. Ha szóba mersz állni vele, úgy képen váglak, hogy kiköpöd az ádámcsutkádat. Érthet?en beszéltem? Vésd be még azt is abba a szögesdróttal korlátolt agyadba, hogy újabban a vén szipirtyó már nem almával kínálja a jónépet, hanem naranccsal, mert az olcsóbb. Szóval figyuzzál csak, mucikám: nehogy beleharapj abba a rohadt mérgezett narancsba, mert k…ra begurulok, ha a vacsora helyett téged talállak terítéken, amikor haza megyek…. A k…va életbe! Pont most merül le ez az ócskavas, pedig a legfontosabbat még nem is mondtam… Halló!… Halló! Szóval az a hülye bátyám a ciános üveg helyett a pálinkásat hozta el, úgyhogy nem ajánlom, hogy unalmadban meghúzd a kamrában lev? üveget… A francba!… Ezt már nem hallotta, most kereshetünk új fehérnépet. Ez még hagyján, de hogy a búsba fogjuk deríteni az ércet?
4.
– Halló! Bond vagyok, James Bond, a 007-es ügynök. Piszokul érzem magam. Képzeld, ma még egyszer sem mentettem meg a világot, pedig már dél van. N?t is mindössze hármat csábítottam el, s ráadásul az egyikr?l kiderült, hogy férfi. Szóval ma nem megy valami jól nekem. Benéztem a laborba is, de az ünnep miatt már elfogyott az a vagány italadagoló szerkezet, amit az ember csak úgy egyszer?en a bels? zsebébe tesz, s amib?l – egy m?anyag szipkán keresztül – bizonyos id?közönként vételezni tudja a nélkülözhetetlen bódítót. Helyette valamilyen idétlen életment? szerkenty?ket sózott rám a kutató. Mondd meg, nem vagyok szerencsétlen? Az egész világ ellenem esküdött. Ráadásul a mindig makulátlan öltönyömet, amelyik még a legnagyobb balhék közepette sem szokott soha összegy?r?dni, bekoszolódni, leettem. Most mehetek a kellékeshez egy új öltönyért. S mintha mindez nem lett volna elég, a hajzselém is elfogyott. Nem az én napom ez. Az orosz vendégkémeket, akiket nekem kellett volna elfognom, visszafordították a határnál, mert nem volt náluk elegend? készpénz. Küldenem kell nekik némi eurót, hogy legalább jöv? héten leforgathassuk a következ? epizódot… Azért nem bánnám, ha megdobnál egy kis fizuval, mert már kétszer is volt itt a gázszámlás, s a többi fizetnivalóval is el vagyok maradva. Aztán C-vitamint is kell vennem, mert influenzás lettem. Szégyen lenne rám nézve, ha egy sima influenza leverne a lábamról… Már kezdem bánni, hogy román menedzsert fogadtam fel. Azóta mennek ilyen rosszul a dolgok. Sajnos nem cserélhetem le, mert megfenyegetett, hogy megver. A dubl?röm pedig nincs mindig velem… Mindezek fejében még a konkurencia is megjelent. Egyre több errefelé a 00rezes Dzsanesz Bandi. Valósággal tarolnak, minden téren… (“Elfelejtette feltölteni a kártyáját! Elfelejtette feltölteni a kártyáját!”…)
Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:12 :: Tamási Attila