Poshadó vízben oldódó fert? állott édeskés illata
Csak egy falatot itt az ima ma
Zsarnok tiszt a tisztességre fiát szíjával neveli
Amaz vérz? orral az Istent keresi
Amott a büdös csatornában nem csak patkányok élnek
A szabad emberek a fényt?l félnek
Négerasszony a híd alatt száz éve bluest dalol
Unokája ölébe az er?szak hatol
Csilingel a lányka hangja de mérhetetlen szomorú
Édesanyja sírjánál…Száraz piciny koszorú
A hatmilliárd-egyedik borúsan néz a fejéb?l
Ismeri az embert hallott a krisztusi erényr?l
Szeme sarka most is nedves talán a fényt?l lehet
A fal felé fordulva zokogni kezd többet látott mint eleget