– kortárs portugál költészet –
A kávéházban egy pohár vizet hoznak
ki nekem, mintha megoldaná minden gondom.
Mily nevetséges, magamban azt gondolom:
nincs megoldás.
És mégis, miután felhörpintettem a vizet,
már nem érzem a szomjúságot.
S e különlegesen szervi érzés
egy pillanatnyi megnyugvással tölt el.
Milyen jól értik ezek a filozófiát, mondom magamban,
majd visszatértek zaklatottságomba.
EREDETI PORTUGÁL SZÖVEG:
A água
No café trazem-me um copo com água
como se ele resolvesse todos os meus problemas.
É ridículo – penso – não há saída.
No entanto, depois de beber a água
fico sem sede.
E a sensação exclusiva do organismo
acalma-me por momentos.
Como eles sabem de filosofia – penso –
e regresso, logo a seguir, à angústia.
