Voltam egeden kering? hold,
méh, amely rászállt virágodra,
mély hang, amely a dalodban szólt,
és folyódnak örvénye, sodra.
Vagyok kiégett csillagfényed,
fagyott szavakban elveszett lényeg,
múlt id?dben a megfáradt perced,
hamissá vált dallamod, terced.
Leszek a visszatér? szeled,
harmatod napos reggeleken,
de nem leszek neked már szerelem,
de nem keringek már többé veled.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:00 :: Bonifert Ádám