Az emlékek fakulnak, foszlanak, szakadnak. És nem lehet a tépett emlékeket megvarrni…
Szakadt szavakban megkereslek,
de tépett emlékek rejtenek,
próbálom, hogy szélein feslett
órákból mégis kifejtselek,
fakult színek alig idéznek,
már b?rödre sem emlékezem,
nincsen itt már helye az észnek,
kifogyott már minden érzelem.
Kitörölt az id?, mint fájlból
t?nhetnek el fontos adatok,
a hajdan volt kecsb?l és bájból
képet már össze nem rakok,
behullottak az id?kútba
rideg mosolyok, hideg szemek,
kett?nknek oly távol az útja,
máshol vagy, én bármerre megyek.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:48 :: Bonifert Ádám