Merész Sándor nevéhez méltón szinte sohasem izgult, a reflektorfényben most mégis enyhe remegést érzett a gyomrában. Huszonnyolc éves kora ellenére a Szórakoztató F?osztály fiatal menedzserének jutott az a megtiszteltetés, hogy f?m?sorid?ben, él?adásban átadja „Az év verse" vetélked? f?díját.
Valójában nem is eshetett másra a választás, hiszen eredeti ötlete rendkívül népszer?nek bizonyult, a hetente jelentkez? vetélked? alakulását milliók követték, meghaladva a legnépszer?bb szappanoperák néz?számát is. A siker még a tapasztalt televíziós veteránokat is meglepte:
– Ki hitte volna, hogy a kultúra ekkora tömeget képes huzamosan lekötni?
A fiatalembert büszkeség töltötte el, hogy a versenyre a több ezer amat?r mellett jónéhány József Attila és Kossuth-díjas hivatásos költ? is nevezett, akik közül sokan a díjkiosztóra is eljöttek a M?vel?désügyi Miniszterrel egyetemben.
Merész Sándor az erre az alkalomra vásárolt elegáns esés? Armani öltönyében a mikorofonhoz lépett.
– Kedves néz?ink és Tisztelt Vendégeink! Azt a nagyszer? feladatot kaptam, hogy az ötvenkét hete a nyilvánosság el?tt zajló m?vészeti csatározás záróakkordjaként „Az év verse" f?díját, egy tizennyolc karátos aranytollat, a velejáró öt millió forintos ösztöndíjjal együtt átadjam. Higgyék el, a mindvégig káprázatos teljesítményt nyújtó versenyz?k m?vei közül rendkívül nehéz volt kiválasztani a legjobbat. Ehhez óriási segítséget kaptunk Önökt?l, kitartó és lelkes néz?inkt?l, hiszen az év során több millió sms-ben hívták fel figyelmünket kedvenceikre. Most pedig felkérem vetélked?nk els? helyezettjét, a jónev?, hivatásos társait is maga mögé utasító Keser? Zoltán m?kedvel? költ?t, hogy vegye át Az év verse f?díját!
– Köszönöm szépen! Annyira meghatott vagyok, hogy hirtelenjében keresnem kell a szavakat, ám azt bizton állíthatom, hogy amat?r versfaragó pályafutásom különleges állomása a mai. Ez az ötvenkét alkalom nemes versengést hozott és páratlan er?próba elé állított m?kedvel? és hivatásos költ?t egyaránt. Igazi embert próbáló és lélekformáló feladat a Kotász-f?szerkeveréket, hol kifinomult m?vészi eszközökkel, hol pedig nyersebben, de mindig a célnak megfelel?en ötvenkét különböz? versformába gyúrni. Talán az adta nekem a többletet, hogy egy olyan kiemelked? min?ség? termékr?l van szó, melyet magam is szinte naponta használok ízesítésre. Ahogy utolsó versemben, a szívemhez közelálló haikuban találóan megfogalmaztam:
Gy?z?dj meg róla,
a Kotász-keverék az
istenek sója.
Legutóbbi módosítás: 2019.11.12. @ 14:54 :: Magyar Csaba
