Gabinak!
Vártalak ezerszer és álmodtam rólad
Legbelül veled ébred a holnap
A hamis
Messze vagy t?lem, de mégis oly közel
A két karom énbennem örökké ölel
Ma is
Tegnap a hangodat képzeltem bennem
És ma, mikor hallhatlak, kiszáradt nyelvem
Elnémult
Annyi mindent szerettem volna mondani
A boldogságtól sírni az id?t feloldani
De bénult
A gondolat és fecsegnek a percek
És nevetnek az elmúlt hallhatatlan tervek
És nem számít, hogy tegnap elgondoltam mindent
Nem számít, hogy sorsunk másfelé visz minket…
Mert várlak majd ezerszer, és álmodom majd rólad!
És mindegy, hogy hol ér, és hogy köszönt a holnap!
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:51 :: Both Péter (Peth)