Galambos Viktor : Amerikai levelek – 6. folytatás

*

Drágáink!

 

 

Vasárnap elmentünk az újonnan megnyitott planetáriumban, amit a párizsi Orsay mintájára a régi Mississippi parti vasútállomásból alakítottak át múzeummá és planetáriummá. Két hete nyitották meg és persze rengeteg látogatója van. A szépművészeti részlegen kívül, egyiptológiai, természettudományi részlege is van.

Két szép kiállítást láttunk, az egyik Mesterovic szobraiból, aki a monarchiában született és aztán Párizsban Rodin mellett dolgozott, de teljesen önálló úton haladó szobrász. Mivel nem akart visszamenni a kommunista mennyországba indexre került. Kijött Amerikába és Eisenhower elnöktől személyesen kapta meg az amerikai állampolgárságot, így aztán sok alkotása itt van. 1962-ig élt itt, aztán hamvait haza vitték a családi sírboltba Otavicere. Sok más amerikai egyetem stb. kitüntetéseit is megkapta. Vállasos tárgyú szobraiból az itteni egyházak vásároltak. A Szt.József templomban látható a Krucifix-e, a zsidó zsinagógában egy Mózes fej, a Katolikus Dioceseben pedig Szt.József és a gyermek Jézus valamint Krisztus a gyermekekkel.

Egy másik nagyon szép képkiállítást láttunk egy görög festő Kostas Kontopanos műveiből. Ez a festő a galaktika képeit kombinálta a görög mitológiával nagyon eredeti és szép színekkel, eltérően a sok modern festőtől meg festeni is tudott!

A kialítások után bevonultunk a planetárium kupolája alá, ahol egy különleges technikával készített filmet láttunk Levis és Clark expedícióiról, akik 1805-ben vízi úton szelték át elsőnek a kontinenst keletről nyugatra. Fantasztikus térhatású szferikus film, gyönyörű vidékek, minden túlzás nélkül élmény! Ők voltak az elsők, akik a franciáktól megvett Luisiánát bejárták és feltérképezték, ekkor vált csak igazán világossá, milyen jó üzletet kötött Jefferson.

A planetáriumra a következő részekbe kerül sor. Valamikor volt Baton Rougenak egy régi Zeiss planetáriuma, de az ujjat Minoltától vették, és persze el van látva a mai modern technikával, másodpercek alatt feltünteti a csillagos eget a naprendszer bármelyik pontjáról nézve. 15000 csillagot vetít a kupolára.  

De azért Amerikában vagyunk. A vetítés kezdete előtt pár szóban méltatják a filmet, a planetáriumot és az esti Laser Showt, aztán felszólítják a mélyen tiszteltet, hogy akinek esetleg apróbb szükségletei vannak, az most menjen a „Restroom-ba” és ne az előadás alatt zavarja a többieket!

Hát, ha meg is pisiltetik az embert az előadás előtt, mégis van kultúra az Egyesült Államokban, csak keresni kell! Nem olyan fekete az ördög amilyennek festik!

A srácoknak is tetszett a látványos film. Utóbb pedig nagyszerűen eljátszottak a gyerekeknek berendezett „fizika” teremben, ahol játszva lehet a fizikát tanulni.

Ilyen Haifán is van, csak kivételesen sokkal, de sokkal nagyobb és jobban felszerelt, mint az itteni. Ilyen is van!

Mára ennyit, csókolunk mindnyájatokat:

 

                                                                Ani és Viktor

 

Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:49 :: Galambos Viktor
Szerző Galambos Viktor 43 Írás
Temesváron születtem, és éltem ötvennégy évig. Pár hónappal a forradalom előtt vándoroltam ki Izraelbe. Haifán dolgoztam egy tervezőintézetben, és nyugdíjazásom után költöztem ki ebbe a csendes kis faluba - amely a Carmel hegy alján fekszik, szőlőkkel és gyümölcsöskertekkel körülvéve. A falu Tokaj testvérfaluja. Sokszor jönnek a tokaji szőlőtermesztők látogatóba, ilyenkor nagy örömmel működünk közre - mint tolmácsok - a többi öt-hat magyarul beszélő falubelivel együtt. Innen is járnak Tokajba, de még nem volt alkalmam részt venni a küldöttségben.