Standovár Ágota : Ma szabadságon vagyunk

2007.08.22. Standovár Ágota Vers 10
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Ma szabadságon vagyunk,
mert reggelre valaki ellopta
papi köpenyét, poharából
a kék fogkefét. – Az a ribanc! –
hajtogatja mami – Megölöm!
Én meg csak mondom, hogy
inkább menjünk le a boltba,
vegyünk másikat, akkor papi
észre sem veszi, ha hazajön
majd, nem kiabálja újra, hogy
Jutka, te sosem fogsz tudni
senkit és semmit megtartani!

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:47 :: Standovár Ágota
Szerző Standovár Ágota 24 Írás
Pécsett születtem, egy ősi hagyományt felrúgó házaspár egyetlen gyermekeként. Szüleim anyai nagyanyám homlokráncolgatását figyelmen kívül hagyva házasodtak össze. Apai ágon délszláv vér csörgedezik ereimben, édesanyám felvidéki kisnemesi család sarja. Amikor etnikai hovatartozásomat firtató kérdéseket tesznek fel, büszkén vállalom rackaságom. Vallom, arról szól az életünk, hogy ledöntögessük azokat a korlátokat, amiket magunk köré építettünk, építettek, természetesen mindezt okosan, hogy elkerülhessük az anarchiát. 2006-ban, autóbalesetem után kezdtem el írogatni. Eleinte a haiku kötött formáját használtam fel pillanatfelvételeimhez. Elsőszülötteimmel megnyertem a Japánkert pályázatot. Néhány korai munkámat beválogatták a Szintézisben 2006. Antológiába. Irodalmi lapban még nem publikáltam. Amire a legbüszkébb vagyok, hogy szülővárosomban Kavicsok című versem júniusban plakátra kerülhet, egyike lett a 100 kiválasztottnak a VersMegálló Pályázaton. Céljaim pimaszak. Bár több helyütt Àžfiatal költőÀ?-ként aposztrofálnak, ami egyrészt nagyon hízelgő több mint negyven évemnek, rövid idő alatt szeretném levetkőzni ezt a koromhoz kissé pejoratív jelzőt.