dr Kocsi Katalin : Szárnyak

Szárnyak n?nek lelkemen az

Érintéseid gyengéd iramától,

B?r húrján emlékként pereg

A hajnal, csókok íze perzsel,

És felkeltik vágyam a testre.

Mégsem húsba vágyva ölel át

A tegnap.

Csupán lelkeink egymásba

Olvadása érint meg megint.

Vágyva a csendek ünnepl?

Magányára, a béke nyugvó

És szeretet-ittas, mámorító

Pillanatára.

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:30 :: dr Kocsi Katalin
Szerző dr Kocsi Katalin 82 Írás
1969-ben születtem. Nő. Ezen társadalmilag és biológiailag determinált meghatározás mögött férfi-aggyal, ember-szívvel élő nő vagyok. Két végén égetem a gyertyát. Szeretek csak úgy "van-ni". Kicsit bolondos, kicsit őrült, kicsit én magam és önmagam.