Szívemben kivirult a tavasz, tarkán kivirágzott,
Repked a lelkem méhként gy?jtve magára virágport.
Nem gondol korral, nem fél, már csak vele áldoz
Boldogság mezején hol elámít szíveket Ámor.
Lépteid, ó szerelem követem, míg lüktet a vérem.
Életem alkonya gyarló vágyat igéz meseszépet.
Álmomban sem gondoltam vele édes az élet.
Add nekem ?t szerelem, mert nélküle meghalok, érzem.