A viselkedési függ?ségek a szenvedélybetegségek külön csoportját alkotják.Ezen zavarok jellemz?je, hogy a személy nem egy bizonyos kémiai anyagtól, hanem egy viselkedési mintázattól függ. Míg a drogfügg? esetében ez a viselkedés a drog ismételt megszerzése, és használata, addíg a játékszenvedélyt?l függ? személy esetében a játék, a munkamániás esetében a munka jelenti a kényszert.
A viselkedési függ?ségekr?l tudni érdemes, hogy általában olyan tevékenységgel kapcsolatban alakul ki az addikció, ami amúgy az élet normális velejárója egészséges embereknél is. Alapvet? biológiai szükséglet az evés, a szexualitás, de a munka és a játék is. Viselkedési függ?ségr?l (addikcióról) akkor lehet beszélni, ha ezek a tevékenységek eluralják az ember életét, túlzott mértékben vannak jelen. A betegség egyik legfontosabb jellemz?je – éppen úgy, mint a kémiai addikciók esetében is – az, hogy a függ? személy számára az élet más dolgai elveszítik örömszerz? jellegüket, és kiszorulnak a beteg életéb?l. [1]
Interjúm célja: választ kapni arra a kérdésre, hogy egyáltalán mikortól lehet függ?nek tekinteni egy személyt, meddíg tart az a bizonyos határ, amíg a gép a mindennapi tevékenységünk normális része, és mikortól nem az.
Illetve rá szertnék világítani arra is, hogy a személy hogyan ítéli meg szubjektív módon a saját tevékenységét. A beteg ember, ha beteg, mir?l is ismeri fel, és felismeri-e egyáltalán a betegségét?
– Szerinted ki a „gépfügg?"?
– Te
– Én készítem a riportot és te vagy a riportalany! Mib?l gondolod, hogy én vagyok a gépfügg??
– Mindennap órákig ülsz a gépnél.
– Szerinted mik a „gépfügg?ség" tünetei?
– Nem vesszük észre az éhséget, és azt sem, hogy WC-re kell menni.
– Ezeket én is megfigyeltem magammal kapcsolatban. Tudnál még tüneteket felsorolni?
– Ha sokáig ülök a monitor el?tt, megfájdul a fejem.
– El?fordul, hogy információszerzés szándéka nélkül kapcsolódsz az internetre?
– Igen, társalogni szoktam.
– Mit?l jobb ez, mintha személyesen beszélgetnétek?
– A t?lem távol él? barátaimmal is kapcsolatot tudok tartani.
– Nem félsz, hogy emiatt nem lesz id?d az igazi barátokra?
– Nem.
– El?fordult, hogy szomszédban lakó barátoddal interneten keresztül csevegtettek több órát, holott találkozhattatok volna személyesen is.
– Ez azért történt, mert éjszaka nem tudtunk volna személyesen beszélgetni.
– Szerinted természetes dolog az, hogy egy iskoláskorú gyerek éjszaka órákon keresztül ül a gép el?tt?
– Igen, én nem ülök ott a gép el?tt hajnali háromig, mint az ismer?seim.
– El?fordul, hogy ideges, zaklatott, feszült leszel, ha nem jutsz számítógéphez?
– Akkor ott a telefonom, de olvasni is szeretek.
– Mire használod a telefonodat?
– SMS-eket küldök, vagy zenét hallgatok. A barátaim küldik át nekem a zenéket, vagy gépr?l rakom rá.
– Értem. Mit éreztél, mikor hazajöttél az erdei iskolából és egy hét szünet után újra a monitor elé ülhettél?
– Kíváncsi voltam, kik vannak fenn MSN-en, vártam, hogy beszélgethessek velük.
– El?fordult-e az, hogy a sok számítógépezés miatt elhanyagoltad a feladataidat?
– El?fordult?
– Nem tudod eldönteni, hogy volt-e pld. olyan eset, hogy emiatt nem tanultál, nem pakoltál be a táskába másnapra?
– Nem emiatt történt.
– Akkor mi miatt?
– A haverok miatt és azért mert lusta voltam.
– Szép, hogy elismered. Használsz olyan programokat, amik nem kifejezetten gyerekeknek valók?
– Nem tudom. Nem.
– Szerinted a szörnyekkel teli, gyilkolászós programok nem károsítják a gyerekek lelki világát?
– Lehet.
– Miért ábrázolsz rajzórán mindig démonokat, gyilkolást és vért?
– Mert az jutott eszembe.
– Jelenleg egy hétre el lettél tiltva a gépt?l, mert nem csináltad meg a feladataidat. Ennek ellenére minden nap a monitor el?tt talállak, mikor hazaérek. Erre kérnék magyarázatot.
– Szerettem volna MSN-ezni.
– Rendben van, de a tiltás az tiltás, a szabály az szabály, ezt miért nem tudtad betartani?
– Nem tudom.
– Nem bírod ki számítógép nélkül?
– MSN nélkül.
– Az nem ugyanazt jelenti?
– Nem, mert akkor használom az MSN-t, ha nem érnek rá a haverok.
– Tehát a valóságos barátokat a virtuális térben próbálod pótolni.
– Más gyerekek, akik nem számítógép függ?k, azok a DVD, TV, vagy PSP rabjai.
– Akkor tehát ez a jobbik eset, ha valaki „csak" egy dologtól függ?
– Igen is, meg nem is.
– Miért nem jobb tehát a számítógép függ?ség a többszörös egyéb gépfügg?ségnél?
– Mert tulajdonképpen ez veszi el leginkább az id?t más hasznos dologtól.
– Akkor tehát elismered, hogy internet függ? vagy?
– Igen, de te még inkább függ? vagy. Sokkal többet lógsz a neten, mint én, különböz? ürügyekkel elküldesz a gép közeléb?l, hogy a 7toronyban, meg a Virtuson levelezgethess olyan emberekkel, akiket egyáltalán nem ismersz. Te élsz inkább a virtuális világ fogságában.
– Honnan tudod, hogy nem ismerem ?ket? Majd meglátjuk egymást a felolvasóesten.
– Akkor döbbensz majd rá, hogy a valóságban nem olyanok, mint amilyennek elképzelted ?ket. Éppen ez jelenti a függ?séget, hogy hamis képet táplálsz magadban emberekr?l.
– Vagy esetleg ezt úgy is ki lehetne fejezni, hogy egyes emberek társas kapcsolatai f?leg a virtuális térben léteznek. A baj akkor van, ha a valós kapcsolatok megsz?nnek emiatt.
– Igen, ezt én is így látom.
– Köszönöm a riportot, vigyázz a valóságos kapcsolataidra.
– Te meg pláne!
Korunk vívmánya – a számítógép – által elérhet? internet: „a világ köldökzsinórja", az információk végtelen tárháza és a kapcsolatfelvételhez ragyogó eszköz. A virtuális világban szerzett ismeretségek paradoxonja viszont, hogy míg könnyen lehet barátokat szerezni ily módon, mégis az igazi társas kapcsolatok teljesen leépülhetnek, megsz?nhetnek, ha aránytalanul sok id?t töltünk cseteléssel.
A virtuális beszélgetéseknek sajátos nyelvezete jött létre, ami t?mondatokká degradálja nyelvünket, elhagyhatóvá váltak a nagybet?k, az írásjelek, és új „kiberszavak" kreálódtak. A leírt üzenetekhez nem kapcsolódnak non-verbális jelek, ennél fogva az olvasó saját fantáziájára van bízva a szöveg értelmezése. El?fordul, hogy a szavakhoz mögöttes jelentést gondol az olvasó, vagy félreérti annak tartalmát. Elképzelhet?, hogy ennek ellensúlyozására jött létre a jelek üzenetekként való küldözgetésének szokása, gyakran az írott szöveg teljes mell?zésével.
Gyermekeink szocializációjának színtereit eddig a család, az iskola, a kortárscsoportok, és a televízió jelentette. Mától fontos tényez?ként jelenik meg a társas viselkedés elsajátításával kapcsolatban az internet. Ahol azonban zavaros információk kusza összevisszaságából kellene kihámozniuk maguknak az értékes, megtanulandó, követend? normákat. Eközben segítség nélkül kell rájönni arra, hogy mi a helytelen, elvetend?.
Ijeszt? kilátások ezek a jöv? generációk erkölcsi fejl?désére vonatkozóan. A napi több óra gép el?tt eltöltött id? más hasznos tevékenység folytatásának lehet?ségeit is lesz?kíti, a gép b?völetében ugyanis nem érzékeljük az id? múlását.
[1] Németh-Gerevich Addikciók (2000) Medicina
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:13 :: Kerekesné Varga Veronika