Tekintetem el?tt némán peregtek a képek.
Mennyi arcom, melyekr?l nem is tudtam…..
Egy kép a sok közül rám kacsintott…. visszaléptem…. megálltam és kérd?n a szemembe néztem:
Hát te is én volnál?
S hirtelen a megannyi arc közül akkor és ott te belém fúródtál….
S habár most csend van, a képek pihennek, te mégis vonzol mint egy ismeretlen új csoda.
Aki tán én lehetek….Gyomromban kavarogva a szívemhez veszlek.
Holnaptól magammal viszlek, s tán az arcomra teszlek…..
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:13 :: Melkvi Anita