Rácsai Róbert : Gyermekkorunk

2007.10.28. Rácsai Róbert Írások, Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Még olyan ártatlanok voltunk
és vidámak,
mint a csipkebogyótól piros
bokorágak.

 

Még olyan ártatlanok voltunk
és vidámak,
mint a csipkebogyótól piros
bokorágak.

 

Megsimogattak és éreztük
a kezeket:

akkor még lehajoltak értünk
az emberek.

 

Ma már a sok elmúlt ?sz miatt
mirajtunk is rengeteg hegyes

tüske maradt.

 

És bár eljátsszuk ugyan, de nem
értjük meg már soha, azokat

a csipkebokrokat.

 

2006-11-30

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:13 :: Rácsai Róbert
Szerző Rácsai Róbert 171 Írás
1971. február 6.-án születtem Veszprémben, azóta is itt élek feleségemmel és két fiammal. Angol nyelvet tanítok. Verseket, esszéket írok, 2016-ban jelent meg első verseskötetem Séták Fiaimmal címmel. Korábban folyóiratokban, antológiákban jelentek meg írásaim. Emellett főleg ír költők, írók verseit illetve drámáit (Oscar Wilde, Joseph Mary Plunkett, Pádraic H. Pearse, W.B. Yeats, stb.) fordítom. Fordításaim egy része megtalálhatók a Magyarul Bábelben c. honlapon.Több megjelent különféle folyóiratokban, újságokban, néhány Yeats versfordításom pedig az EFACIS nemzetközi kiadványában is szerepel (Leuven, 2015). Jelenleg egyfajta történelmi regényfélén dolgozom. Hobby: nyelvészet, Tolkien nyelvei, íjászat, ásványok, olvasás, írás, filmek... sok minden.