1/ 5 perces regény (ez a Naplóban olvasható, csak az összefüggés miatt közlöm itt is)
Címe: Végtelen szerelem
A lány késve érkezett.
A fiú már türelmetlenül várta.
Hogy hívnak? – kérdezte a fiú.
Én vagyok a Szerelem – felet a lány. És neked mi a neved?
Én a Végtelen vagyok – mondta a fiú halkan.
Szeretném hinni, hogy nekem sincs végem – sóhajtott a lány – de sajnos azt tapasztalom, hogy a szerelem sohasem végtelen.
Többen vagytok? – érdekl?dött a fiú.
Igen, sok szerelem van a világon, minden pillanatban születik legalább egy új és elhal legalább egy régi – magyarázta a lány.
És mi az, hogy szerelem? – faggatta a lányt a fiú.
Az, amikor ránézel valakire és elzsibbad az egész tested, amikor a szívedben fájdító, de egyben örömteli változás keletkezik, amikor a lelked szállni akar, amikor mindent megtennél, amit az a valaki kíván.
Ez csodálatos lehet – merengett a fiú. – De én még nem éreztem ilyet, sajnos.
Ám nemcsak ennyi. Mert a szerelemhez hozzátartozik az egybeolvadás, az összeölelkezés gyönyöre is. – folytatta a lány. – Amelyb?l még gyümölcs is származhat.
Nem mutatnád meg, ez hogy megy?
A lány megmutatta. Egyesültek, és ebb?l az összefonódásból született meg a végtelen szerelem.
2/ Egy órás regény
Címe: A végtelen szerelem legendája
Valamikor az id?k kezdetén létrejöttek a való világ dolgai. Amikor megteremt?dtek az él?lények, kialakultak az érzelmek is. Sokféle érzelem létezik és tölti el az embert. Vannak sötét, ártó, káros érzelmek (mint a harag, a gy?lölet, a káröröm), de vannak szép, segít? érzelmek is (ilyenek például a barátság, szeretet, hála és f?leg a szerelem). Az érzelmek megszemélyesít?i az istenek lettek, a szerelemé Ámor. Ámor szép fiatal lányként járta a világot, áldásként osztogatva a szerelem érzését a közönséges halandó embereknek. Akiket megl?tt nyilával, azokban kinyílt a szerelem csodálatos virága. Azonban, ahogyan a virág is, a szerelmek is elhervadtak egy id? után
De történtek más változások is a teremtéskor. Létrejöttek a távolságok, a mértékek, a távlatok és horizontok, kialakult a véges és a végtelen halmaza. A végtelen hordozója egy legény lett, a Fiú, aki segítette a gondolatok szárnyalását, az álmok repdesését a tágas térben és id?ben.
És mert a párhuzamosok is találkoznak egymással valahol a végtelenben, hát találkozott egymással a Lány és a Fiú is.
Hogy hívnak? – kérdezte a fiú. Én vagyok a Szerelem – felelte a lány. És neked mi a neved?
Én a Végtelen vagyok – mondta a fiú halkan.
Nézték egymást, kíváncsian, hiszen eddig még nem találkoztak.
Szeretném hinni, hogy nekem sincs végem – sóhajtott a lány – de sajnos azt tapasztalom, hogy a szerelem sohasem végtelen.
És mi ennek az oka? – kíváncsiskodott a Fiú.
Azt én sem tudom, de valahogyan az emberi érzelmek kih?lnek, miként a lángoló tüzek is pislogó parázzsá válnak – mondta a Lány, elgondolkodva.
Többen vagytok? – érdekl?dött a fiú.
Igen, sok szerelem van a világon, minden pillanatban születik legalább egy új és elhal legalább egy régi – magyarázta a lány.
Hogyan születik a szerelem? – a Fiú érdekl?déssel figyelte a Lány szemét és nem tudta levenni róla a tekintetét.
Az egy csodálatosan szép történés – lelkesedett a Lány. – Mint amikor a fény elindul valahonnan, bevilágítja a korábbi sötétséget, hatására kinyílnak a virágok, felgyulladnak a csillagok, láthatóvá válnak az addig láthatatlan dolgok is. A szerelem születésekor megszólalnak a világ harangjai, de csak azok hallják, akikben akkor támad fel a szerelem érzése. A szerelem az, amikor ránézel valakire és elzsibbad az egész tested, amikor a szívedben fájdító, de egyben örömteli változás keletkezik, amikor a lelked szállni akar, amikor mindent megtennél, amit az a valaki kíván.
És hogyan hal meg a szerelem? – kérdezte szomorúan a Fiú.
Ahogyan a meleg leh?l, a fény elhalványul, a virág becsukódik és lehervad. – sóhajtotta a Lány. – Az ember szíve is hidegebb lesz, az édes íz kissé megkeseredik, a kézfogások fellazulnak, a lelkek távolabb kerülnek egymástól, sokszor életútjaikon el is válnak a korábbi szerelmesek.
És mindent elfelejtenek? – fájlalta a Fiú.
Majdnem mindent, de legalább is sok mindent.
A szerelem csodálatos lehet – merengett a fiú. – De én még nem éreztem ilyet, sajnos. Pedig én a végtelen vagyok, ebbe fut össze a világ összes jelensége.
Lehet, hogy éppen azért, mert mindent magadba ölelsz, elveszik benned a szerelem sokszor védtelen, gyámoltalan érzésvilága – találgatott a Lány.
A Fiú hallgatott, gondolkodott és csak azt érezte, hogy valami ismeretlen érzés támad a szívében.
Figyelmesen hallgatta, ahogy a Lány tovább beszélt, nézte a szemét, csüngött minden szaván.
Ám nemcsak ennyi – mondta lelkesen a Lány –. Mert a szerelemhez hozzátartozik az egybeolvadás, a testi kapcsolat, az összeölelkezés gyönyöre is, amelyb?l még gyümölcs is származhat.
Nem mutatnád meg, ez hogyan megy? – élénkült meg a Fiú
A lány leült a földre, megfogta a Fiú kezét, magához vonta egész testét és végigfektette a selymes füvön. Aztán lassú mozdulatokkal megmutatta, szavak nélkül is elmagyarázta a szerelemi játék lényegét. A Fiú követte, utánozta és megértette, hogy a szerelmi t?zgyújtásnak mi a technikája. A beteljesülésük után feküdtek egymás mellett, hallgattak, de a Fiú lágyan fogta a Lány kezét. A Lány a fiú vállára fektette fejét és így simultak egymáshoz.
Miután az id? lesz?külhet és végtelenné is tágulhat, és mert az örökkévalóságban minden megtörténhet, az egyesülésükb?l hamarosan megszületett a Végtelen Szerelem.
És miként anyja, a Szerelem, a Végtelen Szerelem is járja azóta a világot és a szerencséseknek megfogja a kezét, láthatatlan utakon egymáshoz vezeti ?ket, és megajándékozza a kiválasztottakat a végtelen szerelem érzésével. Akik ezt átélik, azoknak a bels? világában történik valami csodaféle. Küls?leg nem látszik rajtuk több, mint általában a szerelmeseken, de mégis, valahogyan lehet tudni, hogy ?k a szerencsés kiválasztottak.
Talán azért, mert bennük belül valami, szavakkal el sem mondható világ keletkezik, a maga csodáival, tündérvarázslatával, b?völetével, örökkévalóságával. És mindenki, ha hall a kiválasztottak csodálatos szerelmi kapcsolatáról, a szerelmük végtelenségér?l, magában sóhajt egyet: De jó nekik!….
/A változatok még b?víthet?k – talán az egynapos változat el tudja mesélni a Végtelen Szerelem kalandjait a világ végességében. Majd meglátjuk…/
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:51 :: Bonifert Ádám
