Lucskai Vincze : Senkik vagyunk

– gondolatok egy gyászos nap árnyékából –

 

(meghallgatom)

 

kiszáradt
folyómedrek
kúsznak döbbenten
el?re lobogót cserélve
érkeznek mint
tépett kurír
hozzák
a hírt
kiapadtak
büszke hegyek
száraz szemek

már nem könnyeznek

a borókák felett
kurtán hadak
jól dolgoztak
s mi élt még
remény
már nem fakad
kupecek földjén
gyér szelek …
dolmányolják
hajdan volt kúriák
emlékeit
vajákos mágia
sem segít már

az enyészet
csámcsog
faragófejsze hallgat
mit döntöttek
idegenek
meger?sített
címeres akarat
ennyit érnénk
kurkászok agyamban

szajhává silányult
gondolatok közt
ráébredek hogy
senkik vagyunk

Legutóbbi módosítás: 2019.06.19. @ 20:29 :: Adminguru

Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...