komótosan
elvonul az este
vakon tapogatóznak
a hajnali
dalok
félálomban
villannak fel
bennem
a révületbe dermedt
mozdulatok
észrevétlen
jössz közelebb
hozzám
halott szavak
zuhataga hull
pilláimra
fröcsköl
a napfény
s felizzik a reggel
álnokul
Legutóbbi módosítás: 2007.11.19. @ 12:09 :: Tóth Katalin
