Legutóbbi módosítás: 2007.11.16. @ 21:25 :: Vogl Anikóf?zfák lógatták karjukat
a folyóba szomorún
sokan voltak
sírtak
megrázták maguk
s az égnek emelték
zörg? végtaguk
az elsuhanó kocsi
ablakából nézve
egybemosódnak
a spenót f?, a fodros ég
s a föld csokoládéjának
hangjai…
feketeszem? macskák
sárgán szökellnek
a folyóparti homokban
lábuk nyomán
új világ születik
mely hiszi és
meri bevallani:
olyan mi még
nem volt soha…
a tekn?sök páncélján
kívül rekedt az es?csepp
énekelni kéne most
de milyen hangosan
hisz a sün összegömbölyödött
és ma reggel
megfagyott egy cinege
az öreg diófán
1997. február 20.