néha ingatag lábakon áll a hitem
csak a miértek és nem tudom-ok
bennem örökre képzavar
hogy melyik az igazi te
olyan kicsi
nekem ez a test
ez az agy
maradék gondolatokon
teng?döm és
sehogy sem jutok
közelebb hozzád
nem vagy való
és ha mégis?
mondd
hogy lehetsz a bonyolult
áramütés-szer? zsibbadásban is
annyira tiszta
mint a kék
ma elképzellek újra
talán fáznom kéne egy kicsit
hogy éberré legyek
ha ott állsz majd el?ttem
rám tornyosulva
mint valami hatalmas Thot
fékezhetetlen áldott állapot
lehalkulni képtelen vagyok
vagyok?
hozzád tapadva
várom a reggelt
valami benned maradt
talán a zihálás
talán a bent tartott sóhajok
amik éjjel is olyan szorosan tartanak
mint én
ha melléd álmodom
azt a másik magam
látod nincsenek holnapok
Legutóbbi módosítás: 2007.12.11. @ 22:52 :: csurai zsófi