Reggelente egy doboz tej t?nt el a torkában
/a megváltás fehér folyadéka, vagy legalábbis annak
mesterséges, tehenet életében nem látott illúziója/
azt hitte, ett?l majd minden megváltozik,
de nem, nem, nem, nem, nem,
ugyanaz a sápadt sárga, kótyagos fény kúszott
a tenyerére, ruhájára, arcára, szemébe,
ugyanazok, ugyanazok, ugyanazok
a távoli, ismeretlen-ismer?s gázgömb
szeszélyei által életre kel? fotonok,
ugyanazok a nyalábok, amikkel már
húsz éve, mióta megszületett,
nem tudott mit kezdeni és nyelvüket
megtanulni sosem volt képes.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:48 :: Kántás Balázs