A holnaposok holnapja
néha "haza" -látogatóvá vedlek
magyarkodni
magyarkodni már csak "otthon" lehet
s ilyenkor utam a bémer térre vezet
kedvenc piazzám
slide show-kat járok itt veled
a régi emlékekkel
az átéltekkel
vagy csak a véremmé lettekkel
le a gireth házzal
hallom
kuplézik még a nyár a kávézók falán
kih?lt csészék a holnaposok asztalán
és belesek a bokrok alá
itt bujkál valahol szigligeti cigánya
a vén zsiga
néma heged?jén elhalt akkordok
új nóta ez már dankó pista
búj bújj zöldág
mire vagy jó zöld levelecske
titkolni takargatni
ki bízott meg ezzel zöld levelecske
add a kezed anyám
sarki kertvendégl? vagy kocsma
már kitudja
rég lebontva
mint irányt?k álltak számomra azok az asztallábak
hogy apró lépteimmel hazataláljak
réz csappal szörpös hengerek
ott a pulton a fejem fölött
tornyosultak
tán a málna volt mely sétára nógatott
a spriccelt szódavízzel
és egy harmincöt banis pereccel
középen a macskaköves útra bámultak a padok
rajtuk a schmoll pasztás felirat
a vidám suszterinassal
-tán az korban el?ttem volt-
de az biztos hogy a padokat én is megmásztam
fekete-fehér lakkcip?mben
öcsém a kocsiban aludt
irigykedve lestem be a nagy ablakán
így séta közben ha a csapszeg kiesett
gurult
gurult a hatalmas kerék
anyám apámat emlegette
nem értettem miért
és öcsi nyöszörgött
én meg a red?nyét feljebb toltam
add a kezed anyám
hogy találhatnék haza ha felszedték a síneket
az öreg kalóz a csuklós ajtók mögött
hiába kéri már a jegyeket
csak az emlékeim csilingelnek
torzul a bémer tér
add vissza jános az euklideszit kérlek
kérlek
ebb?l a görbe térb?l
találhassak haza
Legutóbbi módosítás: 2007.12.01. @ 19:49 :: Lucskai Vincze
