teliholdkor emberré változom
könnyeket hullatok
farkasvakságomért
hajamba holt virágot t?zök
t?zpirosra festett körmöm alatt
nem látszik a vér
teliholdkor közelebb jutok hozzád
mint bármelyik portya közben
láthatatlan hullámok
simogatják b?rödet
felpattan a mindenség fedele
szelencéjéb?l titkokat csurgat
s letörölhetetlen ragacsos emlékeket
hogy kérdésekkel árasszon el
mi ez az érzés
volt-lehet határát
duzzasztja az éj
teliholdkor
a több kevesebb
mélyebbre mar
a szenvedély
Legutóbbi módosítás: 2019.07.16. @ 10:21 :: Adminguru