Négy évszak
Tavasz, nyár, ?sz, tél, s újra tavasz,
Pattan pici rügy, buborékként virág fakad.
Serdül? levelek dús zöldje, fának koronája,
Zizegve zajongnak, majd fordul id? nyárra.
Míg szell?ben udvarolnak, s becézgetik egymást,
Ajkuk ékesen szól, ?sz jön, pír önti el arcát;
Majd éretten újra, szeretkezni hullnak alá,
Kéjben egymást fürdetni, vágyuk hajnalán.
Míg hágják egymás testét, icipicit pironkodva,
S így ?sz télre vált, majd lassan, megnyugodnak.
Pihegve hamvad létük, gyönyörük teljessége,
Tél finom paplant terít, – "szép álmot, újabb évre"!
Így fehér takaró alatt,… bújva szelíden kéjes gyönyörben,
Forrón egymásba temetve, Új-tavaszra, lassan halnak meg.
20070222
Louis De La Cruise
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:02 :: Kácsor Lajos
