Szendrői Csaba : A HEGEDŰ FÁJA

Nyomtatás

Balta a fában

Vadász jár határban.

Kell a lába, de lába kél.

Forma bontás.

Ez bontó tenyér,

Csupán megalkuvás,

Mindenki fején

A célkereszt,

És a test tényleg kenyér.

Kap, aki kér.

Kezét nyújtja feléd

A béklyózott gigoló,

Ki guggolva,

Inkább térden állva

Pihenget,

Ahogy a madárka

Ringatózik,

mint Noé alatt a bárka.

Favágó gerincre borítva

Fekszik a fák lombjába bújva.

Rovar, csupán a hátán kucorog.

Bilincse nincsen, az akác

Robbanó teste kanóca néki.

Halva vitorla bontását

Tudja, többé nem lehet a régi.

Új kalapács csap,

Ítéletet fejére végre.

Jó volt élni,

bár hihettem volna a mesékbe.