Lábam alatt ingovány,
Fejem felett magas ég,
Arcom sápadt, halovány,
Szemem vörös t?zzel ég.
Útnak ereszt a reggel,
Ködcsókjától reszketek,
Parolázom a széllel,
Míg sövények rejtenek.
Útszéli jelen, s jöv?,
Egyívású nappalok,
Köröttem minden feln?,
Lassan magam maradok.
Nem vár leány mosolya,
Nem jön álom az éjjel,
Nem vár vetett nyoszolya,
Hol ölelhetnék kéjjel.
Adj Uram békét nekem,
Csókkal kísérd fiadat,
Adj Uram er?t nekem,
Ha majd új út hívogat.
Legutóbbi módosítás: 2008.01.30. @ 16:00 :: Tombor Márton