Kerekesné Varga Veronika : Ha értenéd

Nyomtatás

Akkor majd csak csücsülünk a csendben,
te hallgatsz engem,
én meg a hangtalan
szép szavakat,
miket a rendben
és a zilált kuszaságban is
nekem mázolsz

a pad alatt.

ott

születik a szell?b?l,

a vérb?l, a vörösb?l,

a kékb?l,

a szilánkos éjb?l.

a kakasos reggel

ruhába pattant,

a kiskutya vakkant

szerte a téren,

inkább csak csipog

szegény télen,

a csendembe belejössz

vétlen,

és hiába köszönöd

szépen,

nem lehet,

mert nem neked,

t?led köszön a

dal nekem,

itt bújócskázik velem,

hidd el,

ha kell vidd el,

szívesen, és fényesen

küldeném neked…

…ha értenéd.